Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
22 mat kapjanak. Lál Szingh földet kapott az új pandzsábi csatorna mellett, Afrázgul meg előlépést. Átmenetileg kirá dul a szanszkrit filológiába: Somé River-rames in the Rigveda. (JRAS. 1917. 91-99.) 1916 júniusában Londonban találjuk Steint, s ott a Roy. Geogr. Society meetingjén beszámol útjáról. 7 3 A hozzászólók között ott van Austen Chamberlain és F. Younghousbard is. Steinnek közismerten nagy érdemei mellett is „még ma, a fotografálás korszakában is a legnagyobb dicséretet érdemelnek felvételei" — mondta az elnök. A Stein által expedícióiról hozott többszáz ládányi művelődéstörténeti anyag, a bennefoglalt sok nyelvemlék jelentőségének fölbecsülése akkor még nem volt lehetséges. 7 4 Mint 1919-be.i Vincent A. Smith kijelentette, „a hozott anyag olyan óriási, hogy azt lehet mondani, hogy a vele való munkát sohasem fogják befejezni. . . .A szakértők tucatjai emberöltőkön át sem fogják kimeríteni a tárgyat." 7 5 — Még mielőtt teljesen a III. expedíció anyagának szentelhette volna magát Stein, foglalkoznia kellett a II. expedíciót feldolgozó „Serindia" kiadásával. Baráti és kollégális szeretettel ajánlotta ezt a főművét az 1918-ban meghalt Edouard Chavannes emlékének, aki mint sinológus, hosszú időn át munkatársa volt Steinnek; az általa hozott kínai emlékek megfejtésével 7 6 nagyon szép munkát végzett, és a „Serindiá"-r akis egyik munkatársa volt. A Közép-Ázsiával kapcsolatos filológiák (szanszkrit, iráni, tibeti, kínai, török) és műtörténet legkiválóbb művelői (pl. R. Hoernle, F. W. Thomas, Emilé Sénart, Lionel Giles, A. E. Cowley, A. Foueher stb) mind ott találhatók a murkatársak között, egy-egy fejezettel. így lett a mű 5 kötetes olyan murkává , 77 hogy egy magyar ismertetője a következő címet adhatta róla szóló riportjának: Látogatás egy könyvnél. 7 8 Ami a címet illeti, a Serindia nevet először a francia kutatók kezdték használni( Sérinde), s mert ez röviden és jellemzően utal arra a lefolyástalan, geográfiai szempontból egységes, nagy térségre, amelyen — mint eddig is láthattuk — ősidőktől fogva érintkezett a kínaiak (ógör. Zi]Q—£;) és az indiaiak (ógör. °Ivd-oí) műveltsége — Stein is alkalmasnak („excellently suited") találta a nagy munka tárgyának, lénye7 3 A Third Jouiney of Exploration in Cential Asia 1913—16. Geogr. Journal XLVIJI (191S), 117-130, L£5 —225. — Repiint pp. 1 — 71. — Az előbbinek magyar fordítása Halász Gyulától: Indiából Kínába. Harmadik utam Belső-Ázsiába 1913—1G. A szerző életrajzával és térképekkel. Bp., Athenaeum, 1923. 135 1. — Stein e könyvét „Lóczv Lajos nemes emlékének, hálás, baráti érzülete jeléül ajánlja". 7 4 Később, 1925-ben: V. Thomsen, Aus Ostturkestans Vergangenheit. Ungarischo Jahrbüeher V, 6, 8, 11 stb. —A. Herrmann, Die geogiapbischen Ergebnisse der Forschungsreisen Aurél Steins in Zentralasien. Zeitschrifr der Gesellschaft für Erdkunde 1925:175 — 184. 7 5 JRAS. 1919 : 60: ". . . work on it never be finished" . . . 7 6 E. Chavannes, Doenments chinois déoouverts par Aurél Stein dans les sables du Turkestan chinois. Oxford University Press, 1913. 4°. 7 7 Serindia. Detailed Report of Explorations in Central Asia and Westernmost China, carried out and describcd under the orders of H. M. Indián Government bv Aurél Stein, K. C. 1. E. Oxford, Clarendon Press, 1921. I —V. XXX + 1580 pp. (ebből 1326 oldal magától Steintől!) + 345 Illustrations + 59 Plans + CXXV Plates + 94 Maps. With Descriptive Lists of Antiques by F. II. Andrews, F. 1\1. G. Lorimer, C. L. Woolley and otheis and Appendices by J. Allan, L. D. Barnett, L. Binvon, E. Chavannes, A. H. Church, A. H. Francke, A. F. R. Hoernle, T. A. Joyce, R. Petrueei, K. Sclilesinger, F. W. Thomas. — The Thousand Buddlias. Aneient Buddhist Paintings from the CaveTemples of Tun-huang. London, 1921. Text: XII +65 pp. XLVII Plates. 7 8 Halász Gyula, a „Stein, Indiából Kínába" e. könyv előszavában, 14 1.
