Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka (A MTAK kiadványai 18. Budapest, 1960)
16 Nagy Sándor és szeleukida utódai (i. e. 330 után) ott több várost alapítottak, majd i. e. 250-ben (Diodotosszal) megszületett az egy évszázadig tartó hellenobaktriai királyság is. Az itt letelepített görög-makedon veteránokrak a helybeli, iráni őslakossággal keveredett utódai hellenisztikus műveltségű, görög nyelvű államot tartottak fenn, az antik művészet új hazáját. A buddhizmus is elterjedt itt, és kisajátította a hellenisztikus művészet motívumait. így lett az Apollo-ábrázolásból Buddha-ábrázolás, Ganymedesből Garuda stb. Különösen virágzott az új stílus Gandhárában, azaz Bámián-Kabul — Pesávar-Rawalpindi vidékén és Baktria bukása után is erősen hatott, mélyen be Kínába, sőt Japánig is. December közepén, frissen toborzott 50 munkással átkelt Stein a Lop-nor sivatagának véget nem érő jardangjain (ezek meredek agyag-teraszok, közöttük élesen bevágódott árkok) Lou-lan-nak 5 4 1900-ban Sven Hédin által felfedezett romjaihoz. Jeges szélben és mélyen fagypont alatti hőmérsékleten folyt a munka. Sok épület alaprajzát sikerült megállapítani; selymen, papiroson, fatáblán sok — főleg kínai — dokumentum került elő, s ezek világosan utaltak Lou-lan hajdani szerepére: fontos kínai garnizon volt, a Tien-sán lábánál fekvő oázisok felé Tun-huang-ból vezető karavánutaknak az ellenőrzésére, a II.— IV. században. Kharósthiemlékek, greko-buddhisztikus faszobrok mutatják, hogy miféle kulturális hatások összegeződtek itt is. Az ivóvíz helyett vitt jégkészlet kifogytával 7 napi meneteléssel vissza kellett jutui Csarklik-ba, s onnan a Mírán melletti romokhoz. Itt a IX. — X. században tibeti helyőrség volt, s ennek megfelelően ezernél több tibeti dokumentum került elő 5 5, továbbá korábbi időből való rovásirásos türk emlékek is. 5 6 Még régebbi emlékeket, nagy művészi becsű, III. század előtti grekobuddhisztikus falfestményeket is sikerült Steinnek templomok és sztúpák romjai közül kimenteni és gondosan elcsomagolni. Miután ezeket Kásgar felé útnak indította, 1907 febr. 21-én Marco Polo és Hiüen-Cang nyomán Kelet felé indult. Tizenkét napig tartó menetelés után elérkezett oda, ahol a Szu-lo-ho belévesz egy sós mocsaras medencébe. Ezen a tájon felfedezte a kínai limes (ókori falak és őrtornyok) legnyugatibb maradványait, a nagy falnak addig ismeretlen folytatását, amint újra, meg újra előbukkanva a homokos tájon, mintegy 240 kilométeren át An-hszi vidékéig követhető. Az őrtornyok, katonaszállások romjaiban mintegy 2000 db kínai dokumentumot talált, főleg a II. sz. közepéből. Ez a limes a Kínát a Nyugattal összekötő hadi és kereskedelmi utat védte az északi sivatagos puszták felől jövő támadások ellen. A talált dokumentumok főleg a katonai adminisztrációra, a hajdani végvári életre vonatkoznak, de ezek mellett kereskedelemmel kapcsolatos korai szogd nyelvű 5 7 levelek és bráhmi 5 8 okmányok is előfordulnak. 6 1 Albert Herrmann, Lou-lan. China, Ind ion und Rom im Liclite der Ausgrabungcn arn Lobnor. Lcipzig, Brockhaus, 1931. 160 Ss. 6 5 F. W. Thomas, Tibetan Texts and Doeuments I—III. London, 1935 — 55 ; Francke is adott ki tibeti emlékeket a Stein-gyűjteményből: JRAS. 1914:47-59. 5 6 V. Thomsen, Dr. M. A. Stein's Manuseripts in Turkic Runic Script from Miran and Tun-huang. JRAS. 1912 : 181 — 227. % 5 7 Az indo-európai nyelvek iráni csoport jóhoz tartozó szogd nyelv eredetileg az ókori Szogdiána (Marakanda, a mai Szamarkand és Bokhara környéke) nyelve, később azonban nemzetközi nyelvévé vált egész Belső-Ázsiának, Mongóliáig és Tibetig. 5 3 A bráhmi írás a kharósthi kivételével a mai indiai írások őse; mór az i. e. III. században egész Indiában el volt terjedve. A Tarim-medencében nemcsak szanszkrit, illetve páli, hanem tokhór szövegek írására is használták, sőt még török szöveg is előfordul ezzel az írással.
