Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban (A MTAK kiadványai 17. Budapest, 1959)

13 l'ognak egykor jutni arra a lókra, hogy régi könyveik összes egykori tulajdonosait löl tudják tárni ilyen possessor-katalógusban, s ezáltal páratlan értékű segédeszközzel látják el a könyvtártörténeti, irodalomtörténeti és tudománytörténeti kutatást, s egyben a katalogizálók olykor lélektelenül egyhangú munkáját is sokkal magasabb szintre emelhetik. A tényleges rekonstrukció pedig abban áll, hogy egy-egy szétesett könyvtárt a maga eredeti egészében állítunk helyre. Ez történt meg az Országos Széchényi Könyvtár Gyöngyösi Tudományos Könyvtárával,

1

9 és ez indult meg a másik legrégibb, középkori magyar könyvtár, a szegedi alsóvárosi ferences könyvtár esetében. De minden könyvtár megteheti ezt, ha egy-egy kivételesen iontos könyvtárral kapcsolatban helyesnek látja azt, hogy állományából kiválogassa és egyesítse azt. Erre mutat példát a RÁDAY-könyvtár, amely a névadó RÁDAY Pál és Gedeon, korábban az állományban szétszórt könyveit kiválogatta és újra egyesítette. Ugyanilyen, de már sokkal töredékesebb és nehezebb rekonstruáló munka lenne az, ha egy könyvtár megpróbálná fokozatosan összeszedni egy-egy jelentős személy könyveit, amelyek bárhol felbukkannak, antikváriumokban vagy magánkézen. Talán sikerült az elmondottak során rendszerezni a proveniencia-elv könyvtári alkalmazásának széleskörű lehetőségeit. Olyan lehetőségeket, amelyeknek figyelembevételére fejlődésük folytán a magyar könyvtárak egyre inkább képesekké válnak, és amelyek szoros, szinte kézzelfogható kapcsolatot tudnak létrehozni a könyvtári élet és a könyvtártörténet között. De azt is észrevehettük, hogy a provenienciaelv alkalmazása a történeti jellegű kutatások támogatásán túl egyszersmind könyvtári műemlékvédelem is. Soha Magyarországon nem költöttek annyit, nem összpontosítottak annyi erőt műemlékvédelemre, műemlékek fölkutatására, helyreállítására, konzerválására, mint ma. Ezt a törekvést az a szempont vezeti, hogy minden élet fejlődés során bontakozik ki, mindennek megvan a történeti előzménye, semmi meg nem érthető múltjának ismerete nélkül. Ehhez a munkához csatlakozhatnának a maguk sajátos módján a könyvtárak is, amelyek műemlék-jellegű könyvtárakat, könyvtárrészlegeket védenek vagy rekonstruálnak. Remélhetőleg ily módon a magyarországi műemlékekről szóló szép kiadványokhoz, amelyeket a művészettörténészek hosszú sorban bocsátanak ki, idővel csatlakozhatnának a magyar könyvtárak — nagy könyvtárak és megyei városi könyvtárak — kiadványai a birtokukban levő régi, értékes könyvtárak történetéről, állományáról. US. CSAPODI : DAS PROVENIENZPRINZIP UND IEIRE ANWENDUNG [ IN BIBLIOTHEKEN LM XJX. Jahrhundert kam sowohl in den Bibliothekon als auch in Archíven das Prinzip der syst ematisohen Ordnung und Aufstellung zur Geltung. Dieses System wurde im XX. Jahrhundert in den Arehiven dureh das Prinzip der Provenienz, in den Bibliothekon duroh den »numerus currens* abgelöst. Das Prinzip der Provenienz (Zusammenhaltung des Materials der Herkunft nach) sagt aus, dass das archivalische Material in derselben organisohen Einheit zusammengehalten werden muss, in der es ursprünglich zustande kam : weder darf man Aktén aus der uisprünglichen Ordnung herausheben, noch Dokumente fremden Ursprungs boifügen. Verfasser weist in seincm Aufsatz darauf 1

9 BÁN Imre : Az Országos Széchényi Könyvtár Gyöngyösi Tudományos Könyvtára Magy. Könvvszle. 1955. 144—14(5. 1.