F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

tartotta szükségesnek, másokat lemondott. A kisgyűlés erre vonatkozóan kétféle javaslatot is közölt

2

1. Egyik a minőségében leromlott Francé Littéraire helyett az angol Athenaeum, Bulletin de V Acadérnie de St. Petersbourg, lleidelberger Jahrbücher der Literatur, Wiener Jahrbücher der Literatur, Neue Annalen der Geschichte és a Kritische Zeitschrift jiir Rechtswissenschaft c. folyóiratokat kívánta megrendelni, a másik ugyancsak a Francé Littéraire helyett a Revue Encyclopédique, Bibliothéque Universelle de Genéve, Monthly Review, Allgemeines Repertórium der Deutschen Literatur, Heidelberger Jahrbücher der Literatur, Hallische Jahrbücher für Deutsche Wissenschaft und Kunst ós Blatter für Literarische Unterhaltungot kívánta. A magyar újságok és folyóiratok közül csak az 1845. évben beérkezett lapok listáját ismerjük : Pesti Hírlap, Budapesti Híradó, Nemzeti Újság, Jelenkor, Prot. Egyházi és Oskolai lap, Pesti Divatlap és Életképek,

2

2 E lapokat a szerkesztőségtől kapta az Akadémia, mert bár ez időben máiérvényben volt a kötelespéldány-szolgáltatásnak az Akadémiára való kiterjesztéséről szóló rendelet, legtöbb baj éppen a folyóiratok és újságok beküldése körül volt. A megrendeléseken kívül nagyszámú külföldi folyóirat és más periodikus kiadvány került a könyvtárba csere útján. A Társaság működésének megindulása után hamarosan jelentkeztek a hasonló jellegű külföldi tudományos intézetek üdvözletükkel, kiadványaikat ajándékozva. Az Akadémia természetesen igyekezett viszonozni az ajándékokat, s a kapcsolat hamarosan rendszeres cserévé alakult; periodikákon kívül a Társaságok kiadásában megjelent könyvekre is kiterjedt. A csere elsősorban nem gyarapodási forrás volt, s nem számbeli vagy értékbeli paritáson alapult, hanem a nemzetek tudományos kapcsolata jelentőségének hangsúlyozásával mélyen humanista célkitűzést valósított meg. Jellemző és érdekes a Tudós Társaság levele, amelyet az első évkönyv mellékleteként küldött a külföldi tudós társaságoknak és Akadémiáknak. A londoni Royal Soeietynak címzett levél a következőképpen szólt :

2

3 „A londoni királyi Társaságnak idvezletet. Az. 1825 — 27 beli országgyűlésen kezdett s azóta folyt hazafiúi önkéntes ajánlkozásokra épülése után, munkálkodásaihoz 1831-ben fogott magyar tudós társaság évkönyveinek első kötetét Uraságtoknak azon érzéssel küldi meg, mely az egész emberiséget, tudományok és müvészségek szeretete által köz lelki atyafiságos nagy egyesületbe vonja. E mellett ajánlja a magyar Tudós Társaság a tudományos dolgokban kész segedelmét, s kikéri Uraságtoknak is iránta szives hajlandóságát. Ide van egyszersmind csatolva a társaság rendszabásaihói két magyar s annyi latin példány, a társaságnak 1833-ra szóló névkönyvével együtt. Költ Pesten, a magyar tudós társaság 4-d nacv gyűlése 8 d üléséből november 11 d 1833. Elölülő Titoknok" Ettől az időtől kezdve fokozatosan bővültek az Akadémia cserekapcsolatai. A legfontosabbak a következő intézményekkel jöttek létre : 1833-ban American Philosophical Society, Philadelphia, Royal Society, London ; 2

1 KGy 1841. 8 — 0. 1. és 12. 1. 2

2 KGy 1845. 4. f. 2

2 MTAK Kézirattár Tört. 2-r. 83/11. 8