F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)

birtokában.

1

1 Az átvételre ezidőben hely- és pénzhiány miatt nem kerülhetett sor. A DERON-házban nem volt megtelelő helyiség 30 000 kötet felállítására, ezért a TELEKiek megengedték, hogy a könyvtár eredeti helyén maradjon,

12 sőt módot adtak rá, hogy a Társaság meghatározott időben használhassa is az anyagot. A család azért sem sürgette az átadást, mivel nem volt tisztázva, hova tartozik a könyvtár tulajdonjogilag. Mint már említettük, TELEKI szoros kapcsolatra számított, amikor 1826-ban a Tudós Társaság, számára rendelt könyvtárat a Nemzeti Múzeum fennhatósága alá rendelte. Az Akadémia fejlődése azonban más úton haladt. Már a 30-as évek elejére nyilvánvalóvá lett ez, úgyhogy amikor ismét szóbakerült az Akadémiának a felépítendő múzeumi helyiségben való elhelyezése, — elismerték teljes önállóságát a közös otthonon belül. 1832—36 között újra meg újra felvetődött ez a terv, amelyet a nádor mint a két intézmény közös pártfogója melegen pártolt. Mivel azonban ez a megoldás valójában egyik félnek sem jelentett előnyös elhelyezést, minden alkalommal elaludt. Ha vitathatatlan volt is a két intézmény önállósága, tisztázatlan jogi kérdést jelentett a TELEKL-alapítvány hovatartozandósága. Az alapítólevél alapján mindkét intézmény jogot formált hozzá, a Nemzeti Múzeum tulajdonjogának elismerése viszont egyben a Tudós Társaság függőségének elismerését is jelentette volna. TELEKI ezért évekig halogatta a kényelmetlen kérdés eldöntését, csak akkor döntött a Tudós Társaság javára, amikor családi körülményei miatt — a Szervita téri ház bérbeadásával — nem lehetett tovább halogatni az elintézést. Eközben kialakulóban volt a Társaság saját, szinte darabról darabra növekvő könyvtára. A TELEKI-gyűjtemény megkötöttségeivel szemben ezzel a könyvanyaggal az Akadémia saját belátása szerint szabadon rendelkezett. A kétféle gyűjtemény a kezelésben bizonyos kettősséget eredményezett, ami az egész tárgyalt időszakban jellemezte az Akadémia könyvtárát.

1

3 E könyvanyag négy forrásból gyarapodott, amelyek a következők voltak: 1. Az ülések javaslatai nyomán tett vásárlások és folyóiratrendelések, 2. csere, 3. kötelespéldány, 4. TELEKI József vásárlásai; más adományok és hagyatékok. A könyvvásárlásokról kialakult képünk sajnos, meglehetősen hézagos. Semmiféle áttekintés, beszámoló vagy jelentés nem áll rendelkezésre. A névkönyvek közlik az évi költségvetést, amelyben nincs nyoma rendszeres, évenként a könyvtár vásárlására szánt összegnek. Kénytelenek vagyunk megelégedni az akadémiai számlaanyag adataival, amelyeknek teljessége sajnos bizonytalan ; nem tudjuk, mennyi veszett el a számlák közül. A megmaradt anyag alapján úgy látszik, 1831 és 1839 között mintegy évi 100—300 1

1 Bár az alapítólevél említi, hogy TELEKI László utódai gyarapították az öröklött könyvtárat, s ígv némi „modern" anyag kerülhetett a gyűjteménybe, ez nem lehetett jelentős mennyiség. TELEKI József pedig elsősorban saját könyvtárát gyarapította, amelynek nevezetessége szintén nem a korszerű könyvanyag, hanem az ősnyomtatványok és Aldinák voltak. E könvvtárat. is felajánlotta az Akadémiának 1850-ben. 1

2 A Szervita téri TELEKI-házban, mely 1944 — 45-ben annyira megsérült, hogy le kellett bontani. 1

3 Ez az állapot a, 60-as évek közepéig tartott, amikor a TELEKI-gyííjteméiivt beosztották a kor szokása szerint szakrendbe állított könyvanyagba. Ezért sajnos lehetetlen a TELEKI-könyvtárat tartalmilag részletesen ismertetni. 6