F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)
el, két nap múlva, március 17-én pedig TELEKI József 4 lerakta a könyvtár alapjait, amikor maga, testvérei, Aclám és Sámuel, mostohaanyjuk, MÉSZÁROS Johanna mint a kiskorú TELEKI László gyámja nevében felajánlotta a társaság számára apjuktól örökölt, mintegy 30 000 kötetes könyvtárukat. A TELEKI családban hagyományos volt a szellemiek iránti érdeklődés, 5 s ez TELEKI Józsefben a nemzeti művelődés ügye iránti felelősségérzéssel párosult. Az Akadémia iránti különös érdeklődés apai örökség volt: gr. TELEKI László 1806-ban pályakérdést tűzött ki a Tudós Társaság felállításáról, s maga is két ízben dolgozott ki ilyen tárgyú pályamunkát. 6 A TELEKI-alapítólevél 7 a reformkor országos jelentőségű alapításai egyikének beszédes dokumentuma, amely ,,a haza minden polgára" használatára szánt nyilvános nagy könyvtárral gazdagította a már működő pesti könyvtárak sorát. Az Akadémia keretében létesült nyilvános közkönyvtár a magyar Akadémia jellegzetessége volt. A külföldi akadémiák, tudós társaságok ugyanis csak kisebb, főleg folyóiratokból álló, zárt, intenzív könyvtárakat létesítettek. 7" A tudós könyvgyűjtő gondossága minden eszközzel igyekezett megakadályozni a gyűjtemény esetleges pusztulását, elkallódását (megfelelő könyvtárnok kinevezése, könyvtárosi fizetés biztosítása, évi kötelező vizsgálat előírása, további ajándékok ígérete stb.). Emellett a családi büszkeség és fiúi kegyelet hangja érzik ki az alapítólevél egyes pontjaiból (a könyvtár elnevezése, a gyűjtemény más könyvanyaggal való összevegyítésének, eladásának, elcserélésének megtiltása, illetve korlátozása, a katalógus kinyomatásának ígérete és az Akadémia megszűnése esetére a család tulajdonjogának biztosítása). Mindent egybevetve az alapítólevél jellegzetesen a művelt és hozzáértő magángyűjtő szemléletét tükrözi. A gyűjtemény sorsát minden eshetőségre biztosítani akarta TELEKI, csupán azt az egyet nem szögezhette le pontosan, mi a jogviszony a gyűjtemény, illetőleg a Tudós Társaság és a Nemzeti Múzeum között. A Nemzeti Múzeum és a Társaság kapcsolatának kérdése ugyanis ebben az időben még nem tisztázódott. Az Akadémia alapítása előtt, de részben azután is, a Múzeum olyan feladatokat is ellátott, amelyeket később az Akadémia is sajátjának tekintett (pályázatok, jutalmak stb.). 8 Ezért az Akadémia alapítása idején felmerült a kérdés, nem lehetne-e szoros kapcsolatot teremteni a két nagy kulturális intézmény között. Sok egyéb szempont mellett ezt az elgondolást támogatta az is, hogy az 1825. évi országgyűlésen az Akadémia alapításán 1 TELEKI József (1790 — 1855), az Akadémia tervének kidolgozására felállított bizottság elnöke, majd az Akadémia első elnöke, apja és saját könyvtára felajánlásán kívül a KRESZNERICS-, VESZERLE és PÉOZELY-hagyatékkal, valamint pénzadományokkal gazdagította az Akadémia könyvtárát. 5 Id. BAJZA József: A Telekiek tudományos hatása. Magy. Tudós Társ. Évk. VII. k. 92-129. 1. 6 Magy. Tudós Társ. Évk. I. kötet. 38 —129. 1. — A magyar nyelv elémozdításáról buzgó esdeklései Teleki Lászlónak. Pest, 1806. — Über die Einrichtung einer gelehrten (lesellschalt in Ungarn. Unmassa'ebliehe Meinung des Gr. I.adislaus TELEKI. Pest, 1810. 'Az alapítólevél latin szövegét 1. Acla Comitiorum Regni Hungáriáé 1825—1827, Tom. I. 281. 1. Magyar fordítása: Akad. Ért. 1926. 8 — 10. 1. 7« Erre vonatkozólag 1. HEINRICII Gusztáv : Főtitkári jelentése. Akad. Ért. 1907. 414. lap. 8 Ugyanakkor az Akadémia is teljesített múzeumi funkciókat (ásvány- és pénzgyűjtemények, később a VÖRÖSMARTY- és GoETHE-szoba, a SzÉCHENYi-múzeum felállítása). 4
