F. Csanak Dóra: Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig (A MTAK kiadványai 14. Budapest, 1959)
Pál, LUCZENBACHER János és TOLDY Ferenc tagokból, akik kiválasztották a TELEKI-család elé terjesztendő könyvtárosjelölteket. Felvetődött a könyvtárosi és pénzgyűjtemény-őri hivatal egyesítésének gondolata, hogy így a kettős fizetés nagyobb vonzerőt jelentene, és több vállalkozó akadna a társaság soraiban. A bizottság előbb ezzel a kérdéssel foglalkozott. Megállapította, hogy bár a kétféle hivatal más-más képességeket kíván, a pénzgyűjtemény helyzete lehetővé teszi, hogy a gyűjtemények közös őre elsősorban könyvtáros legyen. A könyvtárnok személyének kinevezésénél elsőrangú szempont volt, hogy az illető meg tudja tartani a hivatalos órákat. Ennek alapján a bizottság LUGOSSY Józsefet, HUNFALVY Pált és GARAY Jánost jelölte ki. Az 1846. évi nagygyűlés elfogadta a javaslatot, a névsort STETTNER György nevével egészítette ki és a TELEKI-család elé terjesztette. E tagok egyikének kinevezéséhez kötötte a bizottság a könyvtárosi és pénzgyűjtemény-őri állás egyesítését; ha a TELEKI-család a felterjesztett nevek közül választ, az illető megkapja a pénzgyűjtemény őrzését is; ha nem, e tisztség kinevezési joga visszaszáll az Akadémia igazgatóságára, 9 6 Bár az 1847-i nagygyűlés ismét sürgette a könyvtáros kinevezését, a TELEKICIV érthetetlen okból még évekig halogatták, s csak 1850-ben lett HUNFALVY Pál az első TELEKI-család által kinevezett könyvtáros. TOLDY távozása után tehát betöltetlen maradt a könyvtárőri hivatal, s mivel a társaság hiába fordult a TELEKiekhez, kénytelen volt a maga hatáskörén belül megoldást keresni. Alkonyvtárnoki állást hoztak tehát létre, amelyre 1848-ban RIJPICZKY János lev. tagot nevezték ki. 9 7 Ugyanakkor rendezték a kisebb beosztású könyvtári személyzet ügyét is: RING Adorján írnokot elbocsátották, az alkönyvtárnok mellé segédírnokként GYURIKOVITS Istvánt, raktárnokként pedig FEKETE Somát osztották be az eddig ott dolgozó VARGA Soma helyett, 9 8 TOLDY szaktudását távozása után sem nélkülözhette a könyvtár. Az Akadémia könyvtári bizottsága könyvtári utasítás elkészítésével bízta meg, amely a bizottság és kisgyűlés jóváhagyása után nyomtatásban is megjelent, 9 9 A színvonalas, részletesen kidolgozott munka valószínűleg német nagykönyvtárak szabályzatát vette alapul. Az Utasítás az ideális könyvtár képét rajzolja, mint elérendő állapotot, amellyel szembenállt a hely-, pénz- és személyzeti problémák realitása. Nyole fejezetből és a toldalékból tevődik össze. Ezek: I. A m. academiai könyvtár rendeltetéséről. II. Az academiai könyvtár alkatrészei és egvmáshozi viszonyai. III. A könyvtár fenntartásáról és biztosításáról. IV. A könyvtár hasznosításáról. V. A könyvtár szaporodásáról VI. A könyvtár használásáról. VII. A könyvtár belső kezeléséről. VIII. A könyvtári személyzetről. Az I. fejezet egyetlen pontból áll, amely leszögezi, hogy a könyvtár elsősorban az Akadémia tagjai számára van rendelve, de idővel, a katalógusok elkészültével minden 9 6 KGy 1846. 98 — 99. f. 9 7 KGy 1848. 43. v. 9 8 MTAK Kézirattár Tört, 2-r. 23. SZÉCHENYI István—TOLDY Ferencnek. 1848. júl. 1, 9 9 Utasítás a M. Academiai Könyvtár tisztviselői számára. Buda, 1848. Az utasítás első formája az Egyetemi Könyvtár számára készült, később TOLDY az Akadémiai Könyvtár számára szükség szerint néhány ponton átalakította. 26
