Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
4 De nemcsak költségvetési, hanem nyilvántartási, katalogizálási, raktári, tájékoztató-bibliográfiai és dokumentációs probléma is lett a tudományos folyóiratok számának mérhetetlen növekedése : hiszen egy 1949-ből származó adat szerint 4 több mint 50 000 tudományos és technikai folyóirat kb. 2 millió cikkéről kellene évente tudomást szereznie könyvtárainknak, illetve kutatóinknak! A növekedés mértékére jellemző az, hogy a biológiai terület — mely nem mondható a periodikák szempontjából leggazdagabb területnek —, szemben a XVIII. század 29 e tárgyú folyóiratával, az ötvenes évek első felében 3500 szakfolyóiratot tart számon. 5 Ma már szinte nevetségesnek hat az az 1841-ből származó panasz, hogy a német orvosi folyóiratok száma 43-ra emelkedett. 6 Ellenben sokkal inkább elgondolkoztat bennünket és feladataink teljesítésére mozgosít az OEEC egyik újabb kiadványának 7 elemzése : míg napjainkban egy kutatási területre 50 folyóirat esik, addig ugyanerre a területre a második világháború előtt 32, az első világháború előtt 14 s 1900-ban 2 folyóirat esett. Tehát fél évszázad alatt egyetlen kutatási terület folyóirattal való ellátottsága 25-szörösére emelkedett! Igaza van OSBORN-nak : 8 a könyvtárügy legközelebbi ötven évét a periodikák korszakának lehet nevezni. Az eddigi „abszolút" számoknál is jobban bizonyítja ezt Charles 11. BROWN adata: 9 szerinte a tudományos értekezések jegyzeteiben felhasznált hivatkozások 90—95%-a tudományos periodikákból és társaságok kiadványaiból való. A periodikák tudományos szerepének jellemzésére már csak egyetlen adatot óhajtunk idézni: D. GRENFELL szerint 10 korunk legfontosabb tudományos eredményeit nem könyvekben, hanem folyóiratokban teszik közzé (pl. Alexander FLEMING a British Journal of Experimentál Pathology 1929-i évfolyamában írt először a penicillin hatá1955/56-ban beszerzési hitelének 80%-át, a „Bayerische Staatsbibliothek" pedig 66%-át fordította folyóiratok beszerzésére. (F. REDENBACHER : Die wissenschaftlichen Bibliotheken. Biicherei und Bildung. 1958. 3. No. 116. I.). Nem érdektelen, hogy a külföldi tudományos irodalmat nagy mértékben beszerző hazai nagy könyvtárunk, az MTA Könyvtára — cseretevékenységét is figyelembe véve — jelenleg beszerzési hitelének 62%-át periodikák, 38%-át pedig könyvek beszerzésére fordítja (SZENTGYÖRGYI Mária közlése.) Ez az arányszám magyar viszonyok között megfelel BOURGEOIS elemzésének. 4 Confcrence Internationale sur l'analyse de documents scientifiques, convoquéc par VOrganisation des Nations Urties pour l'Éducation, la Science et la Culture á Paris du 20 au 25 juien 1949. Rapport final. 5 Biological sciences serial publications. A World list. 1950 — 1954. Philadelphia. 1955, Publ. by Biological Abstracts. 6 L. LOOSJES idézett eikkét. Ugyancsak ő mutat rá arra is. hogy a folyóiratok eredeti (18. század) hírközlő jellege korunkban egyre inkább elvész : míg a XVIII. században a heti periodicitású kiadványok száma 85 %-ot tett ki, szemben a havonta vagy kéthavonta megjelenő periodikák 5%-ával, addig ez a szám 1937-re a következőképpen tolódott el : hetilap 25%, havi- vagy kéthavi folyóirat 50%. Tehát a hírközlő funkció elenyészésével a modern periodika mindinkább a könyv publikációs szerepét vette át. 7 Scientific inanpower jor applied research. Project No. 361. Publ. by the European Productivity Ageney of the Organisation for European Economic Co-operation. Paris, 1957. 27. 1. 8 A. D. OSBORN : The future oj tlie Union list of serials. 28. 1. 9 Ch. II. BROWN : Librarg resources in selected scientific subjects at Louisiana State Universitq. Baton Rouge, 1950, Louisiana State Univ. Library. 2. 1. 1 0 D. GRENFELL: Pcriodicals and serials. London, 1953, Aslib. IX. 1.
