Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
22 keresett cím alatt mindig megtalálja a szükséges — rendszerint a lelőhelyre vonatkozó — adatot. Arról, hogy a három rendszer közül melyik a legmegfelelőbb, nehéz egyértelmű ítéletet mondani. Mindegyiknek kitűnő képviselői vannak, mindhárom jól használható. Mégis az a véleményünk — ezúttal is a kutatók érdekeire figyelve — hogy legszerencsésebb a harmadik kategória, a World list és a VZ4 típusú katalógusok eljárási módja. Címfel vételi probléma, de szintén hatással van a katalógus felépítésére, a testületi szerző használata. A katalógusok egy része (World list, YZ4 stb.) minden folyóiratot annak címe alatt vesz fel, míg egy másik csoportja a tudományos társaságok és akadémiák kiadványait a közreadó testület, a helyhez kötött intézmények (egyetem, múzeum) periodikáit pedig az intézmény székhelyének neve alatt közli. Ez által az egyes testületek vagy intézetek kiadványait egy helyen csoportosítja, és ebben az esetben a folyóiratokat címváltozás esetén is együtt tartja. Ez a gyakorlat egyúttal e rendszer használatának előnyeit is feltárja. Minden könyvtáros tapasztalta azt, hogy a kutató ezeket a különben is gyakran változó címeket pontosan nem ismeri, éppen a tudományos társaságok, akadémiák kiadványait sok esetben nem a címén, hanem az állandó jellegű közreadó testület nevén keresi. Ez esetben a testületi szerző használatán felépült katalógus természetesen igen jelentős segítséget nyújt és sok felesleges kereséstől menti meg a használót. Rá kell mutatnunk arra is, hogy ugyanez a cél más eszközökkel is elérhető. A svájci katalógus nem használja a testületi Szerzőt, ellenben egy földrajzi mutatót ad, mely országok és azon belül intézmények szerint sorolja fel az általuk kiadott folyóiratokat. Ezt a megoldást helyesli a World list szerkesztője, W. A. SM1TH 6 7 is, aki a periodikák gyors megtalálásának biztosítására helyesebbnek tartja a címek felsorolását, mint a testületi szerzős megoldást. Fontosnak ítélné viszont egy testületi mutató kiadását, — melyről azonban anyagi okok miatt le kellett mondaniok. A nyugatnémet GAZ szerkesztősége is ezt az eljárást követi, katalógusát — többek között — testületi mutatóval egészíti ki. A keletnémet GAZ a GAZ 1914—24 módszerét alkalmazza, csak egyes összefüggő egységeket (nemzetközi kongresszusok, UN, UNESCO) emel ki a címek alfabetikus sorrendjéből. Nem használja a testületi szerzőt a készülő osztrák katalógus sem, viszont testületi katalógussal (egyelőre cédulákon) már rendelkezik. Ugyancsak eltekint használatától az új román katalógus is. Összefoglalva e kérdést, megállapíthatjuk, hogy a gyakorlati használat szempontjából a legcélszerűbbnek az a megoldás mutatkozik, mely a folyóiratokat címük alatt közli, a katalógust viszont testületi mutatóval egészíti ki. Itt kell még szólni a nem latin betűs, elsősorban cirill írású címek közlési módjáról és beosztásáról. Ezeket a katalógusok vagy eredeti formájukban, vagy megfelelő átírásban hozzák. Az első csoporthoz tartoznak a World list és a román címjegyzék, a másodikhoz pl. a Union list és folytatásai, a VZ4, a cseh katalógus, vagy az Inventaire des périodiques élrangers. Kettős megoldást alkalmaz a BUCOP, amely első helyen az eredeti cirill, illetve görög címeket közli, majd minden esetben megadja a British Museumban 6 7 World list. XI. 1.
