Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
20 keletnémet 140, a nyugatnémet katalógus 280 (ebben a számban nincsenek benne az egyetemi intézetek könyvtárai) könyvtár anyagát tartalmazza. Ez az áttekintés azt bizonyítja, hogy még a legnagyobb könyvtári hálózattal rendelkező államok nyomtatott folyóirat-katalógusainak (Union list, BUCOP, World list, VZ4, Soupis cizozemskych perlődik, nyugatnémet, keletnémet katalógusok stb.) szerkesztőségei sem törekedtek „teljességre" ; gyakorlati, anyagi és szerkesztés-technikai okokból erős válogatásnak vetették alá a szóbajövő könyvtárakat. Tájékozódás és összehasonlítás szempontjából érdemes megnézni azt is, hogy egy-egy katalógus hány különféle címet foglal magában. Á Union list 2. kiadása 115 000 és 120 000 között, a BUCOP több mint 140 000, a World list 3. kiadása 50 000, a GAZ 1914—1924 : 15 000, a VZ4 kiadása 34 000, a Soupis cizozemskych periodik 11 000, a kanadai Union list 21 000, a készülők közül jelenleg az osztrák kb. 24 000 (az utalókat is beleértve), a jugoszláv 43 000, a keletnémet, ha készen lesz 15—18 000, a nyugatnémet az év végére 36 000 címet és 22 000 utalást tartalmaz. A nyomtatott folyóirat-katalógus tartalmi problémáinak áttekintéséi H. ROLOFF szavaival 6 3 zárjuk le: „Minden korlátozásra vonatkozóan meg kell egyeznie a résztvevő könyvtáraknak, mielőtt a központi katalógus munkálatai megkezdődnének. Minden változás, amely már a feldolgozás alatt következik be, alig áttekinthető nehézségekhez vezet," Formai elemek. Címleírás és az anyag rendszerezése J. VORSTIUS a központi katalógusokról szólva 6 4 alaptételként mondja ki azt, hogy e gyakorlati célokat szolgáló katalógusfajta számára nem kell megkívánni azt a teljességet, amelyet az egyes könyvtárak katalógusainál megkövetelünk. H. ROLOFF ebből azt a következtetést vonja le, 6 5 hogy nem szükséges az egyes címeknél a legkisebb részletekre kiterjedő megbízható pontosságra törekedni, de ezzel szemben minden tétel feltétlen azonosíthatóságát kell biztosítani. E. EGGER viszont megjegyzi, 6 6 hogy más a helyzet akkor, ha cédula központi katalógus készül, — amelyhez a közönség rendszerint hozzá sem férhet, — yagy pedig nyomtatott katalógus. Áz utóbbi esetben ui. a szerkesztők természetesen nagyobb pontosságra törekednek. Kiegészíthetjük ezt még azzal, hogy e katalógusok — mint láttuk — sok esetben bibliográfiai segédeszközként is meg akarják állni helyüket — ezért a folyóiratok leírásában túl mennek az azonosításhoz szükséges adatok közlésén és a címleírásban pontos bibliográfiai teljességre törekednek. (Ld.: Union List, BUCOP, VZ4, Soupis cizozemskych periodik stb., stb.) Az adatok, melyeket a katalógusok az egyes folyóiratokról közölnek, általában a következők : a) A cím, a megfelelő címváltozásokkal együtt. A katalógus, tekintve, hogy a folyóirat teljes történetét nyomon követi, a folyóirat összes címváltozásait és címváltozatait feltünteti. 6 3 I. m. 256. 1. 6 4 Vergangenheit, Gegenwart und Zukunft des deutsclien Gesamtkatalogs. Fcstschrijt Georg Leyli. I.eipzig, 1937. 312-328. 1. 6 5 I. m. 259. 1. 6 6 I. m. 109. 1.
