Sz. Németh Mária: A központi folyóirat-címjegyzék kérdései (A MTAK kiadványai 12. Budapest, 1959)
10 helyen tárolt, értéktelen töredékekből teljes értékű sorozatot lehessen összeállítani és a kutatás rendelkezésére bocsátani. d) Ezen az úton fel lehet mérni azokat a régebbi, országosan jelentkező szám- vagy évfolyamhiányokat is, melyek a hazai kutatás számára nélkülözhetetlenek. Ezeket tervszerűen lehet pótolni, akár az eredeti kötetek, akár ezek mikrofilmjeinek beszerzésével. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy a helyzetet pontosan rögzítő folyóirat lelőhely-katalógus létrehozása, a belőle adódó lehetőségek mérlegelése és az ezeken alapuló intézkedések végrehajtása rendezheti az adott ország területén fellelhető periodikák elosztási és beszerzési problémáit és lehetővé teszi a tervszerű — sokszor devizát megtakarító, vagy azt helyesebben felhasználó — fejlesztés megvalósítását. 4. A nyomtatott központi katalógusok feladata, — legalább is az igényesen összeállított katalógusoké -— a már említett bibliográfiai segítségnyújtás is. A folyóiratok pontos adatainak megállapításával komoly támogatást adhatnak akár bibliográfiák összeállításánál, tájékoztatások adásánál, akár a könyvtári feldolgozó munka végzése közben. A mai folyóirat-osztályok segédkönyvtárában elsőrangú helyet foglalnak el ezek a nélkülözhetetlen kiadványok. 5. A második világháború szomorú tanulságaként alakult ki az a fel fogás, hogy a központi katalógus a résztvevő könyvtárak címanyagának biztosítására is szolgál. Egy elpusztult katalógus rekonstruálása ui. lehetségessé válik a központi katalógusba bejelentett címek alapján. 3 2 A nyomtatott központi folyóirat-katalógusok áttekintése A folyóiratokat nyilvántartó nyomtatott központi katalógus a múlt század közepén jelenik meg először, akkor, amikor a folyóiratok tudományos jelentősége emelkedni kezd és ennek következtében számuk is napról napra növekedik. 3 3 Az olasz Luciano DELL' ACQUA adja ki 1859-ben Milanóban 3 2 A központi katalógusok feladataival (elsősorban a könvvkatalógusokéval) legrészletesebben II. ROLOFF (i. m. 260-261. 1.) és L. BRUMMEL (i. m. 32-34. 1.) foglalkoznak. 3 3 A nyomtatásban megjelent folyóirat központi katalógusok történetéről és az egyes országokban való helyzetéről szóló irodalom rendkívül szétszórt. Részletesebben ós összefoglaló jelleggel foglalkoznak a kérdéssel R. MUMMENDEY (Bibliographie der Gcsamt-Zeilschriftenverzeichnisse. Köln, 1939, Pick. 70. 1. Kölner bibliographische Arbeiten, 4.), L. BRUMMEL (i. m. 15-27. 1.), L. M. MALCLÉS (i. m. 1. tom. 251258. 1.), E. EGGER (Gesamtkatalogc in Európa. Libri. 7 (1957/58) 4. No. 309-324. 1.), R. B. DOWNS (i. m. 6-7. 1.) és F. SCHMITT (Örtliche Gesamtkataloge. Zentralblatt für Bibliothekswesen. 1951 : 273-281, 355-383, 432 — 446. 1.) tanulmányai. Az egyes országok katalógusairól szóló irodalom legjobb forrásai részben maguknak a kiadványoknak előszavai vagy bevezetései, részben a különféle könyvtártudományi folyóiratok kisebb közleményei, hírei, recenziói. Egyes országokra értékes adatokat nyújtottak azok a tervek és ievelek, melyeket az Akadémiai Könyvtár kérésére intéztek hozzánk külföldi szerkesztőségek (ezeket részletesen a „Tartalmi elemek és jellegzetességek" c. fejezet jegyzetanyagában ismertetjük). Ugyancsak értékes adatokhoz jutottunk a következő, egyes fontos kiadványokat ismertető cikkekből : J. I). STEWART : The British unión —catalogue of periodicals. The Library Association Record. 1953. 8. No. 248-250. 1. W. A. SMITII : The World list of scienlijic periodicals. The Librarv Association Record. 1953. 8. No. 245-247. 1.
