Moravek Endre: Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából (A MTAK kiadványai 11. Budapest, 1958)

homogenitásra törekednek (egy-egy egyetemi intézet, szakegyesület stb., stb. sorozatos kiadványai), de hangsúlyoznunk kell, hogy ezekből a részkötetekből a közös cím, a rokon tárgy és gyakran azonos külalak mellett sem lesz soha „gyűjtemény", mert a tervszerű, befejezettségi igényű „egyszeriség" — amely a gyűjteményre jellemző — hiányozni fog ezekből a külön-külön zárt egységet képező részkötetekből : egymásutánjuk nem egy lezárt, kerek befejezett egységet fog kiadni, hanem befejezetlen, elvileg korlátlan ideig és kötetszámig folytatható láncolatot. Folyamatos jellege mellett is a sorozat a közeli rokon benyomását kelti az „egyszeri" kiadványok két nagy csoportjával : az „egyes" művekkel és a gyűjteményekkel, és alig emlékeztet a periodikákra, amelyekkel pedig lényegi rokonságban áll. Ennek magyarázata az, hogy a sorozat részkötetei — ha nem lennének részei egy nagyobb keretnek, jelen esetben a szóbanforgó sorozatnak — rendszerint „önálló" művek vagy gyűjtemények lennének ; jóval ritkább eset az, hogy a sorozaton belül részkötetként periodikával találkozunk. Jegyezzük meg még a „sorozat" általános jellemzésénél, hogy részköteteinek rendszerint — de egyáltalán nem mindig — sorozatszáma is van, és ugyancsak rendszerint azonos kiadónál és egyforma kiállításban jelennek meg. A sorozat egy különleges fajtájára fentebb már más vonatkozásban utaltunk ; ez az ún. szerzői sorozat

3 : egy szerző műveinek olyan sorozat keretében történő kiadása, amely az író folyamatosan megjelenésre kerülő munkáit foglalja magába. Ilyen rendszerint élő cs még alkotó szerzők összes műveinek kiadása, amely azoknak nemcsak régebben megjelent műveit öleli fel, hanem új alkotásaikat is. A második nagy kiadványcsoport második — óriási terjedelmű — alfaja b) az időszakos kiadványok vagy periodikák. DOBROVOLSZKAJA—SAMURIN nyomán — az időszaki kiadványok megkülönböztető vonásait a következőkben sorolja fel : „1. A kiadvány megjelenését határozatlan időre tervezik ; nincs megszabva az idő, amikor befejezést nyer. Ez a jellemvonás különbözteti meg az időszaki kiadványokat a több kötetes művektől, amelyeknél előre megállapítják a kiadásra kerülő kötetek, részek stb. számát, sőt néha a kiadvány befejezésének időpontját is. 2. Az egyes számok, kötetek stb. több-kevesebb szabályszerűséggel látnak napvilágot. A megjelenés szabályszerűsége különbözteti meg az időszaki kiadványt a sorozattól. 3. Helyet kap az időszerű, aktuális anyaga társadalompolitikai, tudományos, irodalmi, zenei életre stb. vonatkozó külön cikkek, szemlék, krónika alakjában. 4. Az egyes számok, kötetek, füzetek stb. különféle szerzők különféle tárgyú cikkeit közlik. 5. Vegyes cikkeket vagy szerkesztőségi cikkeket találunk benne. 6. Tervszerűség jellemzi a kiadványt. Ez éppúgy kifejeződik a szervezett szerkesztőségben, mint az egyes számok megjelenésében mutatkozó rendszerességben, vagy az olvasók között való szervezett szétosztásban, amit az előfizetés biztosít stb. 3 A magyar szabványban (MNOSz 3424.) a szerzői sorozatra felhozott példa helytelen ; az szerzői gyűjtemény. 8