Moravek Endre: Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából (A MTAK kiadványai 11. Budapest, 1958)

A katalogizálás legelső gyakorlati kérdése a különböző kiadványtípusok felismerése. Ha a címfelvétel-készítő meg tudja állapítani, hogy a feldolgozandó kiadvány melyik katalogizálási kategóriába tartozik, a katalogizálási szabvány segítségével a kezdő könyvtáros is el tudja végezni feladatát. Viszont hiába tudja akár kívülről is az összes felvételi szabályokat, mindaddig súlyos hibákat fog elkövetni, amíg például a sorozat és a periodika között nem tud biztosan különbséget tenni; hiába ismeri a szabályokat, ha nem képes eldönteni, hogy annál a könyvnél, amelyről címleírást kellene készítenie, a sorozatra vagy a periodikára vonatkozó szabályokat kell-e alkalmaznia. A tipológia némi helyettesítői, a kézikönyvekben, szabványokban ittott előforduló definíciók, meghatározások, nem pótolhatnak egy alapos tipológiai bevezetést. Eltekintve attól, hogy több esetben nem elég pontosak és kielégítőek, kiragadott használatuk, elszigeteltségük miatt éppen a többi típustól való fontos különbségekre vagy az azokkal való egyezésekre nem mutatnak rá elég hangsúllyal. A magyar könyvtári szakirodalomnak a tipológia kérdésével, mint a könyvtári katalogizáló munka alapkérdésével összefüggő előadásban oly módon kell foglalkoznia, hogy ez az elsőrendű fontosságú gyakorlati kérdés elméleti vonatkozásban is kimerítően tisztáztassék : folyamatos tárgyalás formájában a megegyezések, illetve az elválasztó jellemvonások élesen kidomborodjanak. Az alábbi vázlat erre akar kísérletet tenni. * Ha a kiadványok katalogizálási típusait akarjuk szemügyre venni, abból kell kiindulnunk, hogy alapjában véve két nagy kiadványcsoportot kell megkülönböztetnünk ; a megkülönböztetés alapjául pedig a kiadó (közreadó testület, szerkesztő stb.) azon szándéka szolgál, hogy a kiadványt az egyszeri kibocsátás, a lezártság, befejezettség jegyében, vagy pedig ellenkezőleg : a lezáratlanság, a folytatni akarás, a szándékos befejezetlenség igényével akarja publikálni.

1 Ennek a szándéknak különbözősége alapján kell a kiadványokat katalogizálási típus tekintetében két nagy csoportra bontanunk : az (I.) egyszeri (magyar műszava nincs) és (II.) folytatásos művek nagy alapkategóriáira. És itt mindjárt egy félreértési lehetőséget kell tisztáznunk. Mint arra rámutattunk, az „egyszeri megjelenés" a megjelentetési szándék milyenségére vonatkozik ; arra, hogy a kiadványt nincs szándékában a közreadónak (kiadónak, szerkesztőnek stb.) huzamosabb, bizonytalan, de mindenesetre hosszabb ideig rendszeresen folytatni, nem pedig arra, hogy az ilyen „egyszeri" kategóriájú műnek feltétlenül, összes részeiben is tény1 Félreértések elkerülése végett : egész fejtegetésünk nyomdai vagy ahhoz hasonló sokszorosítási (stencil, rotaprint stb.) eljárással készült kiadványokra vonatkozik, és ezek közül sem tárgyalja a különleges katalogizálást igénylő kiadványfajtákat (kották, térképek stb.). 3