Gergely Pál: Az Akadémia Levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában (A MTAK kiadványai 9. Budapest, 1958)

választott titoknok vezette. A titoknok irányítása alatt dolgoztak : az iilési jegyzőkönyvek vezetésére jegyző (levéltárnok),

3 továbbá a hivatal kinevezett írnokai, nyomdai javítnokai (correctorok), az épület gondnoka, az akadémiai ügyész és pénztárnok, sőt az első harminc év alatt még a Könyvtár személyzete is. Később, 1875-ben külön Könyvkiadóhivatalt is szerveztek, szintén a főtitkár közvetlen felügyelete mellett. Az adminisztratív személyzet száma félszázad alatt négy főről tizenkettőre növekedett s 1865 után Könyvtárunk két könyvtárnok és a Kézirat- és Éremtár vezetője mellé már két „szolgát" is kapott az egyre növekvő kutató-igények kielégítésére. Az akadémiai tagok száma a következőképpen oszlott meg : a 25 tagú Igazgató-Tanács a volt alapítók családtagjaiból, leszármazottaiból s néhány kiérdemesült tiszteleti tagból állott: feladata az anyagi ügyek és tisztviselői kinevezések irányítása, ellenőrzése volt s az egész Akadémia költségvetésének megbeszélése, számviteleinek ellenőrzése. A legelső igazgatósági tagokat még a pozsonyi országgyűlés nevezte ki 1830-ban s ezek választották meg a legelső rendes tagokat. Később aztán ezeket és a tiszteleti, levelező s külföldi tagokat is az évenkinti nagy-gyűlés választotta, életük végéig.'

1 Az első ilyen nagygyűlést 1831 februárjában tartották, ekkor kezdte meg tulajdonképpeni tudományos működését az Akadémia! Ekkor tűztek ki jutalomdíjakat, létesítették az első négy szakbizottságot : a nyelvészeti, jutalomkérdési, Évkönyv-szerkesztő és folyóirat-szerkesztési bizottságot, amelyeket aztán 120 év alatt éppen húsz további szakbizottság követett. Ezek némelyikének egész jelentős méretű, külön irattára s ügyvitele volt és ezekből az iratokból jó rész fenn is maradt. Pl. a Történeti Bizottság több száz kéziratkötegnyi oklevél-másolati anyaga és levelezése ma is egyik legértékesebb forrásgyűjteményünk. Vegyük most sorra az Akadémiai Levéltár anyagát : I. Ü1é s i jegyzőkönyvek: Az ismertetett különféle elnevezésű akadémiai ülések legtöbbjéről gondos jegyzőkönyveket vezetett a jegyző vagy a titoknok (s ebben különösen Arany .János vezetett). Ülés-fajták szerint csoportosítva immár a következő, elsőrendű forrásjellegű akadémiai iilési jegyzőkönyveket őrzi Kézirattárunk, 3 Legelső volt Czuczor Gergely, utána Schedel F., Szalay László, Csengery A. stb. 4 Első ízben 24 tiszteleti és 42 rendes tagot választottak (I. rendes tag Kisfaludy Károly volt!) és ezek együttesen választották 1831. febr.-ban, az első nagy-gyűlésben, a továbbiakat ; és néhány külföldi és belföldi levelező tagot. Ezek létszáma akkor még nem volt alapszabályban megszabva. Az elmúlt ötnegyed század alatt, 1950-ig összesen több mint 1600 tagja volt Akadémiánknak ; ezek közül akkor életben volt még 220 belső-tag, s mintegy nyolcvan külföldi, akikről persze még pontos életbenléti adatok nem lehettek. Az addig, 1950-ig elhunyt akadémikusok száma 1300. Közülök mintegy 700-nak gyászjelentéseit, halálhírükről szóló egykorú lapkivágásokat stb. sikerült felkutatnunk, részben éppen az Ak. Levéltár papírjai között s így most ezek is, betűrendbe rakva, a Kézirattár egyéb gyűjteményeivel együtt az életrajz-írók, kutatók rendelkezésére állanak. Az 1869. évi nagy Alapszabály-átdolgozás után megszabott keretekben választották a tagokat, így pl. 1H70-ben a taglétszám a következő volt : lg. Tanács-tag 25, rendes tag 42, ós levelező tag 165. A kül-tagok (külföldiek) száma nem volt megszabva, átlag 15 —20-at szoktak osztályonként megválasztani. így a három szakosztálynak pl. 1870-ben 74 k. tagja volt. 5