Sz. Németh Mária: Az Akadémiai Könyvtár mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója (A MTAK kiadványai 8. Budapest, 1958)

I. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 5. számú törvényerejű rendelete s a hozzá kapcsolódó 1018/1956. (III. 9.) számú minisztertanácsi határozat a könyvtári hálózatok létrehozásával jogilag és elvileg is törvényesítette a magyar könyvtárügy utolsó tizenkét évének gyakorlatát, a jogi rendezést sokban megelőző, nemegyszer spontán fejlődést. Legjobb szakembereink gyakorlati könyvtári munkája — figyelembe véve a külföldi szakirodalom megfelelő tanulságait — már évek óta arra irányult, hogy a gondjaikra bízott könyvtárakat, azok munkáját ne elszigetelten tekintsék, hanem minél szorosabban kapcsolják ahhoz a területhez (intézményhez), melyen — az adott személyi és anyagi keretekhez mérten — a könyvtár tevékenységét kifejt i. Könyvtáros közvéleményünk teljesen magáévá tette azt az elvet, hogy a könyvtár nem öncélú intézmény, hanem a társadalmi haladás eszköze,

1 s feladatát annál jobban teljesíti, minél inkább hasznára van annak a területnek, melynek szolgálatára, könyvtári ellátására hivatott. így lettek egyre fokozódó mértékben egyetemi könyvtáraink az egyetemi könyvtári hálózat központjaivá s az egyetemeken folyó oktató és tudományos kutatómunka könyvtári támaszaivá, a termelőmunkát támogató könyvtári központok (Országos Műszaki Könyvtár, Országos Mezőgazdasági Könyvtár) pedig szakterületük kutatóinak és szakembereinek könyvtári és dokumentációs igényeit elégítették ki. Ez a korszerű könyvtári gondolat és gyakorlat tört utat magának az Akadémiai Könyvtár munkájában is : a felismerés, hogy az Akadémiai Könyvtár nem általában nagykönyvtár, hanem különlegesen az Akadémián belül folyó tudományos kutatások könyvtári bázisa s egyúttal központja az akadémiai kutatóintézeti könyvtári hálózatnak is. Ha e területen a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára még több tekintetben adósa is annak a területnek, ahol munkájának hatása kibontakozott, az elmúlt négy-öt esztendő mégis komoly lépést jelentett előre a szakterület könyvtári szolgálatában. Az elmúlt évtized könyvtári módszertani vizsgálatai, ha érintettek is ilynemű problémákat, mégsem állították vizsgálódásaik középpontjába a könyvtár és az általa ellátott terület érintkezési felületét, nem állították az adott könyvtárat vagy könyvtári hálózatot legsajátosabb környezetébe. Az ilyen szempontú önvizsgálatnak az Akadémiai Könyvtárban egyre inkább éreztük hiányát, míg 1957 márciusában az Akadémia í. osztálya által delegált szakértő bizottság (KŐHALMI Béla, MÁTRAI László, PAJKOSSY György) 1 L. erre vonatkozóan : KOVÁCS Máté : Könyvtáraink jelentősége művelődéspolitikánkban. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Könyvtárának Évkönyve. 1955. 109-143. 1. 3