Gergely Pál: Arany János és az Akadémia Könyvtára (A MTAK kiadványai 6. Budapest, 1958)

8-ón kelt (1290. sz.), melyben négy oldalon, nagy gondossággal sorolja fel a szokásos csoportosításban az ajándék-, csere- és kötelesművek címeit. Ezek a jegyzékek ettől kezdve évről évre hosszú sorban folytatódnak egészen lemondásáig, 1877 májusáig. Némelyik évből száznál több ilyen könyv-átadási irata maradt ránk, AiiANYnak mint átadónak és IIÜNFALVY főkönyvtárnok vagy BUDENZ József alkonyvtárnok átvevőnek aláírásával. Akad köztük az Írnokok által készített jegyzék is, de ARANY ezeket is mind átnézte, s ennek jeléül aláírta. 1868-tól kezdve, nyilván valamelyik könyvtáros újításaként, a könyv-leküldés részben előre nyomtatott fejléces és átvételi záradékos űrlapokon történt. Ez némi munkamegtakarítást jelentett AiíANYnak. Mindez azonban csak halvány képét mutatja annak a nagy munkának, melyet ARANY a Könyvtár gyarapítása, kezelése körül végzett. Ő intézte a kül- és belföldi cserekapcsolatok adminisztrálását, az ezzel összefüggő rengeteg levelezést és a sokféle ajándékkönyv megköszönését is.

1 Sok volt a dolga az „Állandó Könyvtári Bizottság" ügyeivel is. Öt más akadémiai bizottságon kívül ez a Könyvtári Bizottság is ülést tartott negyed- vagy félévenkint. Az ülésekre való meghívás, a jegyzőkönyvek vezetése is a titoknok dolga volt az Alapszabály szerint. Előkerült egy ARANY által saját kezével írt meghívó is (1009/1806). Olykor azonnali intézkedést kívántak tőle. EÖTVÖS József elnök pl. 1870. ápr. 30-án valami ismeretlen ügy miatt még aznapra kérte a Bizottság összehívását. Érdekes az 1865. áprilisi bizottsági ülés határozatából IIÜNFALVY Pálhoz intézett átirata (1322/ 1865), melyben ARANY az Egyetemi Könyvtárban már bevezetett gyakorlat szerint kérőlapok rendszeresítését ajánlotta, valamint az olvasóteremnek naponta, egész délelőtt nyitva tartását és az 1848-ban készült nyomtatott szabályzat felfrissítését. Javaslatait el is fogadták, tehát Könyvtárunkban azóta van kérőlap-rendszer. Mint a TOLDY Ferenc' és ARANY által aláírt 1338/1865. számú iratból kiderül, június 1-én kiadták a Könyvtár rendtartását, az akadémikus és az ún. köz-olvasótermek, bizottsági dolgozó szobák használata irányában. Ezt valószínűleg TOLDY és IIÜNFALVY főkönyvtárnok szövegezte, de része lehetett benne ARANYnak is, különben nem írta volna alá. — Az 1338. sz. iratban közli ARANY a Könyvtári Bizottság elnökével a bizottságba delegált akadémikusok névsorát : TOLDY, HORVÁTH Cyrill, PAULER Tiva1 A könyvtártörténeti kutatás számára nem érdektelen, ha felsoroljuk azokat a meglévő aktákat, melyek könyvtárgyarapítási tartalmúak. Az évszám utáni első szám az általunk adott iktatószámot jelenti, zárójelben pedig az ARANY aláírásával ellátott jegyzékek darabszámát adjuk : 1865-ben: 1074, 1049, 1118, 1290. és 1379. sz. (19 irat) 1866 " 234 — 243, 917. és 1674. sz. (44 irat) 1867 " 365. sz. (127 db) 1868 " 1257. és 1400. iratcsomó (101 db). — Ettől fogva vegyesen a nyomtatott űrlapokkal!) 1869 " 1306. sz. (99 db) 1870 " 1336 — 39. sz. és 1500 sz. ir. csomó (107 db) 1871 " 1383. sz. (19 db) 1872 " 1201. sz. (11 db) 1873 " 1364. sz. (9 db) 1874 " 1390. sz. (9 db) 1875 " 1165., 1235. és 1429. sz. (11 db) 1876 " 1540. sz. (10 db) 1877 " 1165. sz. (7 db) (Az 1870 utáni apadás nem valóságos esökkenés jele, hiszen éppen ettől fogva nőtt száznál többre a külföldi cserekapcsolatok száma, hanem a tömeges irat puszt ulás által keletkezett látszat). 5