Haraszthy Gyula: Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyvtárügy időszerű kérdései (A MTAK kiadványai 5. Budapest, 1958)
I hez képest, de legalább havonta egyszer tart ülést ; a Tanács szótöbbséggel határoz. A tagok megbízatása személyre szóló, és tanácstagi funkciójukban nem helyettesíthetők. Az OKT a működése körébe tartozó feladatok ellátására állandó vagy esetenként összeállított bizottságokat szervezhet. A Tanács üléseire és a bizottságok működésébe olyan szakemberek is bevonhatók, akik nem tagjai a Tanácsnak. Az állandó bizottságok elnökei legalább évenként egyszer, az esetenként kiküldött bizottságok elnökei pedig a bizottság működésének befejezése után 30 napon belül kötelesek beszámolni munkájukról. Az 1957 folyamán tartott szabályzat-vita eredményeképpen — a szétágazó munka hathatós összefogására és a Tanács elnöke és titkára munkájának támogatására — a Tanács elnökség szervezését határozta el. melynek tagjai az elnök, alelnök, titkár és három további tanácstag. A könyvtári törvényben előírt feladatokkal és szervezettel, több éves gyakorlatának hagyományaira támaszkodva, voltaképpen 1957-ben kezdte meg az újjáalakított OKT 8 tevékenységének második korszakát. 9 8 Jelenleg a következő könyvtárak, szervezetek és könyvtári hálózatok képviselői foglalnak helyet a Tanácsban : Országos Széchényi Könyvtár, Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapesti Egyetemi Könyvtár, Egyetemi Könyvtártudományi Tanszék, Országos Műszaki Könyvtár, Budapesti Műszaki Egyetem Könyvtára, Közgazdaságtudományi Egyetem Könyvtára, Agrártudományi Egyetem Könyvtára, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár, Országgyűlési Könyvtár, Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára, Gorkij Könyvtár, Budapesti Orvostudományi Egyetem Könyvtára (egyelőre meghívott taggal), megyei könyvtárak, SZOT kulturális osztálya, A Könyvtáros szerkesztősége, Művelődésügyi Minisztérium Könyvtári Osztálya. — Természetesen a hálózati központok képviselői egyúttal az intézmény vagy terület küldöttei is. 9 A modern könyvtárügy egységes irányítása, elvi és szakmai összefogása nem egyedül kormányzati feladat, hanem a könyvtári szakemberek önigazgatási tevékenysége is. Ennek különféle megnyilvánulási formáit világszerte láthatjuk. Ila a rendelkezésre álló — nem mindenben kielégítő — szakirodalmat áttekintjük, nagyjából három főtípus bontakozik ki : 1. A könyvtáros egyesületek szakmai koordináló munkája. Ez elsősorban a polgári könyvtárügyre jellemző, s legtisztább, leghatásosabb megnyilvánulásait az USA-ban és Angliában látjuk. 2. Bar a nyugati államokban a könyvtárügy állami, kormányzati egysége nem jött létre, néhány fejlett könyvtárüggyel rendelkező országban egy-egy minisztérium mellett vagy a könyvtárügy egyes ágazataiban (pl. közművelődési könyvtárügy) létrejöttek magasfokú szakmai tanácsadó testületek (pl. Dániában, Hollandiában, Ausztriában). 3. Mivel a szocialista könyvtárszervezés művelődéspolitikailag szilárd rendszerbe foglalt, egységes könyvtárügyet tudott létrehozni, a szocialista államokban alakultak ki a könyvtárügyi tanácsok legfejlettebb, legéletképesebb formái (hazánkon kívül pl. a Német Demokratikus Köztársaság, Csehszlovákia és Lengyelország könyvtárügyi tanácsai), melyek a szakbizottságokon keresztül az illető ország könyvtárostársadalmának széles rétegeit tudták aktív módon bevonni az önigazgatási és tanácsadási tevékenységbe. Megjegyezzük, hogy e kérdés eléggé szétszórt és néhol hézagos irodalmát a magunk szempontjából is igen érdemes lenne alaposan feldolgozni. Az alábbi irodalom-felsorolás korántsem törekszik teljességre, s nem veszi tekintetbe a könyvtárosegyesületek munkáját (az irodalom felkutatásáért és kiértékeléséért köszönetet mondok BÓDAY Pálnak ós Sz. NÉMETH Máriának, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára tudományos munkatársainak) ; inkább szemelvényeket óhajtottunk adni s olyan országokra terjedt ki összeállításunk, melyeknek könyvtári viszonyaihoz — területüket és népességüket illetően — jobban és reálisabban hasonlíthatjuk magunkat : Német Demokratikus Köztársaság : Zentralblatt für Bibliotheksu-esen. 1953 (07. Bd.) 22(>. 1. — Hans BODEN : Gesetze, Verordnungen, Richtlinien und Anweisungen 5