Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. A pannonhalmi könytár a XI. században (A MTAK kiadványai 3. Budapest, 1957)
az úgynevezett keresztfolyosó (kerengő) volt, az egyik oldalával a templom falához közvetlenül hozzásimuló, négyszögletes udvart körülzáró folyosó. Itt végezték egyéni olvasmányaikat, itt dolgoztak a világos ablakfülkókben a másolók, és itt tartották, ajtóval elzárt falfülke polcain a mindennap használt könyveket. 3 3 így lehetett ez Pannonhalmán is a XI. században. Még egy utolsó könyvcsoport különíthető el a leltárban : Invectivae Ciceronis, Lucanus, 2 Donatus, Genesis Seduli, 3 Cato, Paschasius, Vita patrum, Psalterium Galllcanum, Hebraioum, Graecum, Sermo S. Augustini. A csoport első fele a világi irodalom, ami általában a végén szokott lenni a középkori könyvtárjegyzékeknek. DONATUS Ars minora (a latin nyelv grammatikája), CICERO CATILINA elleni beszédei, LUCANUS, CATO mind az alsófokú oktatás anyagához is tartozhattak. De hogy kerül ide a többi könyvcím? SFDULU3 vagy SEDULIUS kettő is volt: az egyik a középkorban is népszerű ókori költő, a másik IX. századi szer/.etesíró. Egyiknek sem ismerjük a G< ucsisről szóló munkáját, viszont van egy középkori verses Genesis-íöldolgozás, amelyet, úgy látsz'k, a jegyzék tévesen tulajdonít SEDULiusnak. A IX. századi bencés PASCHASiusnak több munkája is van, többek közt néhány szentnek az életéről is írt. Ha tekintetbe vesszük a közvetlenül utána következő címeket, akkor talán nála is ezekro gondolhatunk : vagy a Vita Adelhardi-ra, vagy Passió Rufivi et Valterii-"a. Ezek a könyvek semmiképpen nem illenek bele a világi irodalom csop<rtjába, hanem ismét olvasmányanyagok. Mi lehet az oka ennek ? A feleletet, talán a következő, még kevésbé ide illő darabok adják meg : a háromféle Psalterium. Mit keres a zsoltároskönyv itt, messze elvá lasztva természetes környezetétől, a többi liturgikus könyvtől? Ez csak akkor érthető meg, ha mindezekben a pannonhalmi iskola, a szerzeoesnövendékek könyveit keressük. HAJNAL István kutatásaiból világosan látjuk ma már a középkori Európa olvasás- és írástanításának menetét, s tudjuk, milyen szerepet játszott az oktatás első rckán „Európa első ábócés-könyve", a zsoltároskönyv. 3 4 Ahogyan a francia klerikusok, ugyanúgy a pannonhalmi iskola fiatal növendékei is a zsoltároskönyv betűzgetésével, éneklésével sajátították el az olvasás elemeit. Ezért találjuk itt a Psalterium Gallicanumot, ami nem francia nyelvű zsoltárokat jelent, hanem a latin zsoltároskönyvnek egy bironyos elterjedt változatát. Vajon a görög psalteriumban korábbi vagy egyidejű görög szerzetesek nyomát lássuk-e Pannonhalmán is, mint ahogyan KOMJÁTHY Miklós Tihanyról megállapította, 3 6 az a mi esetünkben, ilyen kevés adat. alapján nyitott kérdés marad. A Psalterium Hebraicum szerepe sem világos. 3 6 Azt sem tudjuk, hogy a Sermo S. Augustini Sz. ÁGOSTONnak szán munkája közül melyik lehet, s így ennek szerepét sem tudjuk tisztázni. A töb. azonban így, ahogy együtt van, a pannonhalmi könyvtár negyedik részlege, az iskola, a szerzetesnövendékek, a klerikusok könyvei, amelyek helyileg is máshol lehettek, mint a másik három könyvcsoport : a használat helyén, az iskola számára szolgáló helyiségben, illetőleg ott, ahol a szerzetesnövendékek voltak elhelyezve. 3 3 CHRIST : i. m. 277. 1. 8 4 HAJNAL István : L'enseig nemen t de l'écriture au.v unwersitós tncdiévales. Dp. 1954. (Studia história 7.) 14-32. 1. 8 6 KOMJÁTHY Miklós : A tihanyi apátság alapítólevelének problémái. (Lóvéitári Közi. 1955. 27-47. 1.) 3 3 Vö. 4. jegyzőt. 11
