Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

menye' volt az is, hogy az Akadémia Elnöksége a könyvtárvezetés elvi ügyeinek támogatására akadémikusokból és könyvtárosokból álló Könyvtári Tanácsot hozott létre. * A Könyvtár feladatának lényege — mint láttuk — már az Akadémia újjászervezésekor kialakult. De a fejlődés követelte új célkitűzések megállapítása, a részletek pontos meghatározása és a gyakorlatban való megvalósítása csak hosszabb idő elteltével és megfelelő tapasztalatok alapján kristályosodhatott ki. így a főfeladatok végleges megfogalmazására 1953 elején került sor, amikor az Akadémia Elnöksége — az akkori könyvtárvezetés javaslatára — a könyvtár működési körét megállapította. Ennek alapján az Akadémiai Könyvtár fő feladatai : 1. A magyar tudományos kutatásnak hazai és külföldi könyvvel és tájékoztatással (bibliográfiával) való támogatása. 2. A magyar tudományos kutatás eredményeinek, mindenekelőtt az akadémiai kiadványoknak rendszeres csere formájában való eljuttatása a külföldi tudományos intézetekhez. 3. Az akadémiai intézeti hálózat könyvtárainak a személyzeti viszonyoktól függő támogatása a könyv- és folyóiratbeszerzés, a kiadványcsere, a mikrofilm és a könyvtári módszertani munka területén.

1 A három főfeladatnak megfelelően fejlődtek a könyvtár funkciói is. A hagyományosnak számítók (állománygyarapítás, nemzetközi cseretevékenység, feldolgozás, raktározás, használat biztosítása, a magyarországi orientalisztika könyvtári feladatai) megújultak, átalakultak, s egyben új funkciók kibontakozása indult meg (tájékoztató és bibliográfiai szolgálat, mikrokönyvtári és laboratóriumi munkák, a központi könyvtári helyzetből adódó teendők ellátása). Emellett többi tudományos nagykönyvtárunkhoz hasonlóan az Akadémiai Könyvtár mint önálló tudományos intézet is fokozatos — személyzeti lehetőségeitől és aktuális feladataitól függő — munkába kezdett, s így közvetlenül is segítette és segíti a magyar tudomány, elsősorban a könyvtártudomány fejlesztését. Említésre méltó az is, hogy 1953-tól kezdődően — a feladatok és funkciók kibontakozásával párhuzamosan — az Akadémiai Könyvtár korábbi elszigeteltségét megszüntetve, belekapcsolódott a hazai könyvtárügyi csúcsszervek (Könyvtártudományi Eőbizottság, Országos Könyvtárügyi Tanács) s nemzetközi szervezetek (UNESCO, ASL1B) munkájába. Természetesen a funkciók gyakorlásának biztosítására megfelelő, korszerű szervezeti keretet kellett találni, és ezt az évek folyamán állandóan fejleszteni, az élet követelményeihez alakítani. Az Akadémiai Könyvtár munkaterülete egyrészt akadémiai helyzetéből következő sokrétű feladatainál, másrészt gyűjteményei speciális tagozódottságánál fogva erőteljesen differenciált, így az egyéni sajátságokat figyelembevevő, de mégis egyöntetű szervezet kialakítása mindig gondot okozott a könyvtárvezetésnek. Csak többszöri átszervezés, kísérletezés után jutott a könyvtár mai — megfelelőnek látszó — szervezeti formájához. Jelenleg az intézetnek a következő önálló 1 A központi könyvtári feladatot 1953-ban az Elnökség nem rögzítette le írásban, de egyrészt a könyvtári gyakorlat, másrészt az Akadémia elnökének ilyen vonatkozású rendelkezései ténylogeson kialakították azt. 2* 19