Berlász Jenő, Sz. Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene (A MTAK kiadványai 2. Budapest, 1956)

Az elvégzendő munka igen sokrétű és felelősségteljes volt ; ki kellett válogatni a könyvtár hatalmas anyagából azokat a darabokat, amelyek pótolhatatlan értéknek számítottak, ezekről jegyzéket, illetve mikrofilmet kellett készíttetni, s aztán mindent vízhatlan ládákba csomagolva, kijelölt óvóhelyre "szállítani. Az elrejtés több szakaszban zajlott le, s 1944 tavaszán zárult. A kódexek, a magyar irodalom és tudomány klasszikusainak kéziratai, az ősnyomtatványok, a régi hungaricumok, a GOETHE- és KAUFMANN-gyűjtemény válogatott darabjai s más ritkaságok 30 ládába csomagolva részben a Nemzeti Bank veszprémi bombabiztos óvóhelyére, részben a budai Várhegy alatti fedezékbe, s innen később a Nemzeti Múzeum pincéjébe kerültek. Ezenkívül még rengeteg anyag (a kézirat- és academica-gyűjtemény, a katalógus) jutott az Akadémia saját pincéjébe is. A Budapest ellen intézett első nagy légitámadás (1944. április 3.) után sor került az olvasóterem bezárására, majd gyors egymásutánban megszűnt a többi életműködés is : a kölcsönzés, a feldolgozó munka, a vásárlások, az előfizetések. 1944 nyarától kezdve korlátozott felügyeleti szolgálat keretében már csak két funkciót végzett a könyvtár : a kötelespéldánjmk átvételét és az akadémikusok kutatómunkájának támogatását.

6

6 A Budapesten 1944 karácsonyától 1945. február 14-ig lezajlott harcok alatt az Akadémia dunaparti épülete és vele a könyvtár rendkívül erős tűzhatásnak volt kitéve. A palotát számos romboló és gyújtóbomba érte, a könyvtárnak azonban sikerült a tűzvésztől megmenekülnie. Károk enélkül is bőven keletkeztek. Épület és berendezés majd minden helyiségben megrongálódott. Egyes mellékraktárak romok alá kerültek, másokban az állványok összedőltek, s több mint 1000 könyv szétroncsolódott, de sokat szenvedett maga a főraktár is, amely két hónapon át ablaktalanul tárva-nyitva állt az utca felé.

6

7 A romok eltakarítása és a földredőlt anyag felállítása rendkívül nehéz körülmények között (fűtés, világítás, víz nélkül) s csökkent létszámú személyzettel 1945 késő tavaszán kezdődött. Néhány hónap alatt a főraktárt és a tisztviselői dolgozószobát nagyjából sikerült annyira rendberakni, hogy az akadémikusok számára való kölcsönzést meg lehetett indítani, de az olvasótermet -— mennyezetének megrongálódása miatt — zárva kellett tartani. Egyéb munkák megindításáról nem lehetett szó, mert a könyvtár semmiféle pénzalappal nem rendelkezett, és sem a szükséges javításokat nem tudta elvégeztetni, sem a szükséges anyagokat (fűtőanyag, papíros, írószer) nem tudta beszerezni, sőt sokáig — a portóköltség miatt — a kötelespéldánycsomagokat sem tudta kiváltani. A Közoktatásügyi Minisztériumtól kapott segélynek nem lehetett hasznát venni a devalváció és a nyomában járó hallatlan méretű infláció miatt.

6

8 Az 1946. augusztusi pénzügyi stabilizáció után lassú javulás kezdődött, de az Akadémia vagyoni tönkremenetele miatt, még évekig nem tudott ellátmányt nyújtani. A könyvtárvezetés a legszükségesebb kiadásokra szükséges anyagiakat hulladékpapiros eladásából teremtette elő. 1946-ban 960, 1947-ben 5169 Ft volt az összbevétel. Ezekkel a szerény összegekkel is megpróbált okszerűen gazdálkodni a könyvtár. Elvégeztette a legszükségesebb 6

6 Uo. 6' AL. 372/1948. és MELICH «T. : Jelentés a Könyvtár 1946-47. éri állapotáról. 6

8 Uo. 15