Haraszthy Gyula: A 130 éves Akadémiai Könyvtár (A MTAK kiadványai 1. Budapest, 1956)

Akadémiát megalapító történelmi jelentőségű tette nem maradt elszigetelt jelenség, s felajánlása után néhány hónappal, 1826. március 17-én Teleki József adományával s későbbi támogatásával megalapította az alakuló Magyar Tudós Társaság könyvtárát, mintegy igazolva azt, hogy az akadémiái gondolat és az akadémiai szervezet nélkülözhetetlen következménye és tartozéka maga az Akadémiai Könyvtár. Lehetetlen nem idézni az országgyűlés jegyzőkönyveiben megörökített könyvtári alapítólevél tudománypolitikai szempontból is lényeges eligazítást nyújtó súlyos szavait : „Tekintetes Karok és Rendek! Hogy a nemzeti nyelv előmozdítására és ezáltal a tudományok művelésére szervezendő Tudós Társaság a maga feladatának a rábízottakban óhajtott eredménnyel meg bírjon felelni, számos irodalmi segédeszközzel, elsősorban pedig nagyobb könyvgyűjteményekkel látandó el. Kétségtelen ugyan, hogy a haza polgárainak bőkezűségéből alapított és rövid idő alatt csodálatosan megnövekedett Nemzeti Múzeum, valamint a pesti tudományegyetem könyvtára ebben a tekintetben szép eszközökben bővelkednek, amaz azonban saját rendeltetésénél fogva kiváltképpen Magyarországon korlátozva, emez a szükséges pénzalap hiánya miatt szűkebb korlátok közé szorítva, az emberi ismeretek óriási mezején mindmáig sok kívánnivalót hagynak fenn. Ennélfogva alulírott és érdekelt feleim főképpen ettől a szemponttól, de egyszersmind a közjó előmozdításának vágyától indíttatva és a haza iránti legédesebb szeretettől lelkesítve, a mi jelentős könyvtárunkat ... a nevezett Társaságnak és a haza összes polgárainak használatára szentelni és felajánlani határoztuk." E nagylelkű adományozás megvetette az Akadémiai Könyvtár alapját, de működését még nem tette lehetővé. Helyiséggondok, jogi és hatásköri viták*, s a reakciós erőket képviselő, magának az Akadémiának a működését is erősen gátló helytartótanács sokban akadályozták a könyvtár fejlődését. A könyvtár megnyitása is összefüggött a haladó jellegű, a nemzeti művelődés és tudomány ügyét előrelendítő küzdelemmel. Maguk az akadémikusok is — átérezve könyvtárunk fontosságának ügyét — nagy jelentőséget tulajdonítottak a könyvtár megnyitásának. Midőn Toldy Ferenc, az Akadémia, titoknoka, a könyvtár lelkes és kiemelkedő érdemeket szerzett szervezője, 1844-ben a már 50 000 kötetre gyarapodott gyűjteményt átadta a nyilvános használatnak, az ünnepségen az Akadémia tagjai igen nagy számban vettek részt, többek között Széchenyi, Vörösmarty, Bajza, Eötvös, Jósika, Vacliot Sándor, Almási Balogli Pál, Bugát Pál, Döbrentei, Szalay László, Vásárhelyi Pál, Henszlmann Imre s a társalapító Teleki László. Az Akadémiai Könyvtárral kapcsolatban írta Vörösmarty 1844-ben „Gondolatoka könyvtárban" című nagyszabású költeményét is. Az alapítás utáni évtizedek eredményei azt bizonyítják, hogy éppúgy, mint az Akadémiát, könyvtárát sem fejedelmi kegy, uralkodói bőkezűség hozta létre, hanem társadalmi közadakozás, a polgárosulásért és haladásért, a kiművelt emberfőért tenni vágyó hazafias szándék. Mint történeti tényt kell leszögezni, hogy Teleki nevezetes lépése után alig volt évtized, melyben fontos alapítványokkal, ajándékokkal ne gyara* Ld. : SCHEDEL (TOLDY) FERENC : Az akadémiai könyvtár rövid története s mibenléte. A M. Tud. Társaság Évkönyvei 7. k. Buda, 1840. —, KOLLÁNYI FERENC: AZ Akadémia és a Nemzeti Múzeum. Bp., 1910. Értekezések a tört. tudományok köréből, XXII. k. 8. sz. — FERENCZI ZOLTÁN : A .ti. T. Akadémia Könyvtárának megalapítása. Akadémiai Értesítő, 1920. 64