Körmendy Kinga: Pilinszky János kéziratos hagyatéka : Ms 5932–Ms 5965, Ms 6006/100–144 (A MTAK kézirattárának katalógusai 22., 1996)

Bevezetés

Bevezetés Pilinszky János kéziratos hagyatékát unokaöccse és örököse, Kovács Péter művészettörténész ajándékozta az Akadémiai Könyvtár kézirattárának. Állománybavétele 39/1989. növedéknaplószámon történt. A költő 1981-ben bekövetkezett halála és hagyatékának a kézirattárba kerülése közötti években több, korábban kiadatlan vagy csak napilapokban, folyóiratokban megjelent írását újraközölték ill. kiadták. Ezek eredetije nem minden esetben található meg a kézirattárban lévő hagyatékban, s általában a publikációk sem adták meg a kéziratok lelőhelyét. Újabb szövegközlések a hagyatéknak a kézirattárba kerülése óta is jelentek meg. Egyes esetekben kéziratleírásaink szövegét is felhasználták, s feltüntették a kézirattári jelzetet is. Ez a későbbi kutató számára megkönnyíti a kéziratok azonosítását. Más esetekben azonban ezek az adatok nem szerepelnek a közleményekben. A hagyatékot alkotó kéziratok, dokumentumok jellegéről a kötet tartalomjegyzéke tájékoztat. A rendezés alapelve - más irodalmi hagyatékokhoz hasonlóan - a kéziratok műfaji csoportosítása volt. így a művek kéziratai alkotják az első nagyobb kézirattári egységet. A rendezés következő munkafolyamatában az egyes műfajokon belüli tartalmi ill. formai csoportosítással alakítottuk ki a további, kisebb csoportokat. Pilinszky esetében e tekintetben komoly nehézséget okozott az, hogy a költő gyakran nem önálló lapokra, hanem füzetekbe írt, és egy-egy füzeten belül versfogalmazványok, prózatöredékek, színművázlatok, a hétköznapi élettel kapcsolatos feljegyzések, levélfogalmazványok minden logikai rend nélkül követik egymást. Az egyes füzetekben található írásokat nem lehetett műfajilag külön csoportokban elkülöníteni egymástól, ezért a füzeteket a bennük lévő írások műfajának többsége szerint csoportosítottuk. A csoportok tehát ebben az esetben vegyes tartalmúak. így a kéziratos művek esetében a tartalomjegyzékben feltüntetett I- és II. csoportban elhelyezett füzetek mindegyike tartalmaz verset, prózai írást, fogalmazványokat, gondolattöredékeket, egyéb feljegyzéseket. Máskor viszont önálló lapokon, hozzá írt leveleken, levélborítékok hátlapján rögzített művek, gondolatok, költői és hétköznapi feljegyzések csoportosításával alakíthattuk ki az egyes kézirattári egységeket, tovább bontva őket formai kritériumok alapján. Külön csoportosítottuk a müvek sajátkezű javításokkal ellátott gépiratait, a gépiratos másolatokat. A jegyzetfüzetek címleírásai részletesen feltárják az adott füzet tartalmát, a kutató tehát pontosan, lapszám szerint megállapíthatja, hol találja meg a keresett tételeket. Az egyes művek kéziratainak leírásakor a megjegyzés rovatban feltüntettük azt is, hogy a kötetes megjelenéshez képest szövegvariánsról van-e szó. Ez a kutató számára azonnali tájékoztatást nyújt, segítve a kritikai kiadáshoz szükséges textológiai, filológiai kutatásokat. Külön említést érdemelnek azok a napi teendőkre vonatkozó, a rendszeres alkotói életmód tudatos megvalósításának igényét tükröző feljegyzések, amelyek a szövegvariánsok