Gergye László: Kazinczy Ferenc kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 21., 1993)

I. Bevezetés

10 három részvény megvásárlására, azután annak a meggyőződésének ad hangot, hogy „a' magyar Akadémia, és ennek tagjai nyilv(ános) hazafiúi Példát adnak," s így a részvények egykettőre elfogynak majd. Szerinte így mindenki a lehető legjobban járna. Az összegyűlt pénz kamataiból finanszírozhatnák a kiadás költségeit, a Kazinczy-család hitelezőit pedig már júliusban ki lehetne fizetni, úgy, hogy „még fel is maradna valami az özvegy' és árvái számára." Az Akadémiának csak annyi dolga lenne, hogy a „kinyomtatás' előleges költségét magára vegye," hiszen a befektetett összeg nyilván belátható időn belül megtérülne. Kiderül a levélből még az is, hogy „kezébe juta már az Akadémia Elölülőjének Kazinczy Ferenc hátrahagyott irományainak lajstroma," amelynek alapján meg lehetne kezdeni a kiadás előmunkálatait. A kisgyűlési jegyzőkönyv tanúsága szerint 1832. márc. 26-án valóban terítékre került az Akadémián ez a téma; bemutatták az ülésen Kazinczy Ferenc hátrahagyott műveinek listáját, „mellyet annak özvegye a' Társaság kívánságára beküldött. Bajza József, Schedel (Toldy Ferenc) és Szemere Pál rr. tagokra bizatik annak átnézése 's a nyomtatható dolgozásoknak belök teendő kijegyzése."

1

2 Bajza Kölcseynek is elküldte a hátrahagyott kéziratok katalógusát.

1

3 Egészségi állapota miatt a munkában Szemere Pál nem tudott részt venni, így a lajstromról csak Toldy és Bajza nyújtotta bejelentését az 1832. ápr. 8-án megtartott akadémiai kisgyűlésen. Eszerint Kazinczy Ferenc „méltó azon megtiszteltetésre, hogy annyi esztendei fáradtsága' gyümölcsei, annyi szép hazafiúi törekedések' emlékei ne eldaraboltan és széthányva, hanem tökéletes egészben adassanak által nemzetének... Minthogy azonban néhány írás' cziméből ki nem világlik, ha a' boldogultnak dolgozása-e vagy csak mint gyűjteménye' egészéhez tartozó irat jegyeztetett föl a lajstromba, szükségesnek véltük mindenütt a' leírt czím mellé függeszteni, ha kiadás, vagy csak átaltekintés végett jelöltük ki."

1

4 A testület a jelentést elfogadta, majd leszögezte, hogy „A Társaság' ohajtásaa' véleményadókhoz szövetkezik 'skéria' Méltóságos Elölülőket, hogy mivel azon munkák kiadását úgy sem szükséges egy év alatt elvégezni hanem elhaladhat 's el is kell haladnia több esztendőkre: pártfogolná ezen ügyet a T. Igazgató Tanácsnál. Minthogy pedig Trattner Károly' typographiája talán just tart egy részére azon munkáknak, a' Méltóságos Elölülő kéretik, hogy az elhunyt író özvegyét szóllítsa fel, hozná ezen tisztába az említett intézet birtokosával; egyszersmind küldené-fel, a' ki küldött tagok által kijegyzett kézirat köteteket és csomókat." A Trattner esetleges igényére való utalás nem volt alaptalan: Török Sophie-nak ugyancsak gyakran gyűlt meg a baja a kiadókkal ebben a zűrzavaros időszakban.