F. Csanak Dóra: Fülep Lajos kéziratos hagyatéka (A MTAK kézirattárának katalógusai 15., 1984)

Előszó

11 esetben az indokolta, hogy gyakran találunk rajtuk kéziratos bejegyzéseket, vagy pedig olyan, csak álnévvel, illetve betűjellel szignált darabok, amelyekről csak a szerző autográf aláírása tanúsítja, hogy ő írta. (Ezek azóta jórészt megjelentek Fiilep Lajos műveinek Tímár Árpád szerkesztette köteteiben.) Az autográf művek között gyakran a nyomtatásban megjelenttől eltérő, olykor bővebb változatokat találunk, továbbá olyan tervezett művek töredékeit is, amelyek végül nem készültek el, mint az Assisi szent Ferencről, illletve Daniéról szóló munkák, a Babits-em— lékkönyvbe szánt, majd nagyobb terjedelmű írásnak tervezett mű töredékei, egy Michelangelőról szóló kézirat, mely a Tolnay Károly Michelangelo-köteteiről tervezett recenzióból nőtt ki, továbbá Kiss Géza "Ormánság" cimü kötete elé írt előszó, A töredékek között külön hely illeti meg a legfontosabbat, a Fülep Lajos által élete főművének tartott, nagy terjedelmű, több időpontban és változatban készült s végül is befejezetlenül maradt művészetfilozófia kéziratvariánsait a hozzájuk tartozó vázlatokkal és jegyzetekkel. Az e tételek címleírásában található, A-tól M-ig terjedő betűk a mű különböző időpontokban készült változatainak megkülönböztetését szolgáló mechanikus jelek, amelyek a kutatók tájékozódását kívánják megkönynyfteni. A művek és töredékek után olyan feljegyzések következnek, amelyeket vagy Fülep Lajos készített lelkészi tevékenysége során, főleg a zengővárkonyi nyelvről, mondásokról, szokásokról, emberekről, vagy pedig másoktól származnak s Fülep Lajos összegyűjtötte és megőrizte őket. E csoportot követi a levelezés, először a Fülep Lajostól származó levélfogalmazványok, majd a neki írt levelek a levélírók betűrendjében. Minthogy a levelezés igen nagy terjedelmű, a szigorúan formális betűrendet a könnyebb használat érdekében néhány esetben megtörtük. így nem választottuk el a Fülep Lajosnak vagy másoknak szóló leveleket azoktól a művektől, amelyeknek létrejöttével kapcsolatosan íródtak. Előfordul, hogy Fülep Lajos a kapott levelek hátlapját jegyzetelésre használta fel. Ilyenkor a jegyzeteket a tárgyuknak megfelelő helyen hagytuk, de a levélről is készítettünk címfelvételt. Együtt tartottuk néhány fontos esetben a Fülep Lajos által írt leveleket a rájuk érkezett válaszokkal, továbbá a hozzá érkezett, különféle levélíróktól származó, de azonos ügyre vonatkozó leveleket is. Minthogy a névmutatóban mindez megtalálható, a kutató könnyen rábukkanhat az őt érdeklő tételekre a teljes katalógus átforgatása nélkül is. Nem választottuk el a levelektől a velük együtt elküldött verseket, műfordításokat, hiszen a levél szövegében gyakran fontos tartalmi utalások olvashatók a mellékelt kéziratokra vonatkozóan. Ugyancsak találunk leveleket az "Életére, működésére vonatkozó iratok" szakcsoportban is. Az 1904-1970 közötti évekből származó levelezés természetesen nemcsak Fülep Lajossal, hanem a levélírókkal kapcsolatosan is igen fontos dokumentumokat őriz, a korszak számos kiemelkedő magyar s néhány kiváló európai alkotójának leveleit tartalmazza. Igen sok fontos adat megtudható belőle Fülep Lajos sokrétű személyes kapcsolatáról, életéről, terveiről, megvalósult munkáiról, nézeteiről, s az is kiderül, hogy a több évtizedet elvonultságban élő, a nyilvánosság előtt ritkán megszólaló Fülep Lajos milyen nagy hatással volt korának legjobbjaira. Ugyanakkor a levélírók személyével kapcsolatos kutatásoknak is fontos forrásai a levelek: egyé-