Sáfrán Györgyi: Arany János-gyűjtemény. Petőfi Sándor–Szendrey Júlia kéziratok (A MTAK kézirattárának katalógusai 13., 1982)

Bevezetés

6 talmazza. (Sajtó alá rendezte: Sáfrán Györgyi, Bisztray Gyula — Sándor István közreműködésével.) Mindezek indokolják, hogy az anyagnak az 1960-as években történt rekatalo­gizálásakor a Jónás Károly-féle nyomtatott katalógus eredeti számozását meg kel­lett tartani. Ekkor az Arany levelezésanyag csak új, összefoglaló számot kapott: K 513-at. — Mivel annak idején Jónás Károlynak sebtében kellett a levelezés jegy­zékét összeállítania, óhatatlanul csúsztak bele hibák, így nála pl. Halmágyi Sándor Aran yna k írt levelei, mint Arany álta l írottak szerepelnek. Ezeket kijavítottuk. — Ahol az egyes levelek jelzetei hiányoznak, mint pl. Kazinczy Gábor keltezés nél­küli leveleinél, ott az egyetlen kínálkozó lehetőséggel éltünk: a 259. számra ösz­szegyűjtött egyes darabokat 259/a., /b.stb. jelzettel tüntettük fel. Ugyanígy pó­toltunk egyéb hiányzó jelzeteket. Az Arany-levelezéshez tartozó újabb beszerzéseket az évtizedek során a Jó­nás Károly féle nyomtatott katalógus jelzeteihez csatlakoztatták. így az ott 1331. tétellel végződő anyag jelenleg az 1393. számú levéllel zárul. Az Arany-család iratai, többi levelezése Arany László, majd özvegyének birtokában maradt, aki a hagyatékot második férjével, Voinovich Gézával a Mé­nesi út 23. sz. alatti Voinovich-villában őrizte anélkül, hogy abba mások bete­kinthettek volna. Az épület a második világháborúban gyújtóbombát kapott s így az Arany családi hagyaték feltárás nélkül pusztult el. A családi levelek értékeit pél­dázzák az idézetek, melyeket Voinovich Géza: Arany János életrajz a (Bp. 1929, 1931, 1938) c. müve három kötetében idéz, továbbá azok, melyeket a költő Karls­badból írt unokájának, Szél Piroskának. Ezek Piroska és édes anyja emlékeül cí­men Arany László Munkáinak I. kötetében jelentek meg. Az elpusztult levelek egy részlegének mennyiségét sejteti Voinovich közlése, mely szerint Arany a karlsba­di nyarak egy-egy esztendejében nyolc-^tíz levelet írt feleségének s külön fiának, aki külföldön tartózkodott (1. III. k. 226.p.) Ez maga is kb. száz levelet jelent. — Az Arany-hagyaték tragikus történetét a maga teljességében közöltem az Arany kritikai kiadás XV. kötetében (Bp. 1975. 456-472. p.) Arany János nagyobb műveinek kéziratait — Arany László akaratából — öz­vegye jeles gyűjteményekbe s oda juttatta, ahol a költőt jelentősebb hatások érték, vagy ahonnan eszmei és baráti megértés sugárzott feléje. így került Nagyszalontá­ra a MnranyjjsG^omának kézirata, míg a Rózsa és Iboly a Kisújszállásra, ahol egy­kor Török Pál könyvtára európai távlatokat nyitott neki, Debrecenben, a Reformá­tus Kollégium Nagy könyvtárában van a Buda halál ának egyik kézirata, míg Nagykő­rösön őrzik A nagyidai cigányok , a Katali n és az ott még Ke reszt f ű címen ismert Szent László füv ének kéziratos kolligátumát. A kolozsvári Múzeum Egylet Könyv­tárának ajándékozták Kisebb Költeményeinek kéziratát. Budapesten az Országos Széchényi Könyvtár őrzi a Toldi-trilógia kéziratát. Itt van a Buda halála egy másik kéziratos példánya is. Arany leveleinek két jelentős részlege: Petőfihez és Madách­hoz intézett levelei szintén itt találhatók, további jelentős mennyiségű más levelek­kel együtt. (L. Sáfrán Györgyi: Arany János hagyatéka az Akadémiai Könyvtárban. Magyar Tudomány, 1967 /5.sz.). — A Petőfi Irodalmi Múzeumban is szép szám­mal találhatók Arany levelek, kéziratok. Míg az egyes művek teljes kéziratai különböző helyre kerültek, a fogalmaz­ványi példányok a családi hagyatékban maradtak. Ezekből — Voinovichnak egy, az

Next

/
Oldalképek
Tartalom