Sáfrán Györgyi: Arany János-gyűjtemény. Petőfi Sándor–Szendrey Júlia kéziratok (A MTAK kézirattárának katalógusai 13., 1982)
Bevezetés
9 Az első két csoport, a RAL és KTir. nevük szerint is hivatali jellegű iratokat tartalmaznak. Arany János esetében e gyűjtemények anyagának zöme, illetve ezek jelzetei megjelentek Összes Művei kritikai kiadásában. L.: XIV. k. "Akadémiai évek (1859-1877)" (Bp. 1964), továbbá: XIII.k. "Arany János budapesti iratai a Kisfaludy Társaságnál" (Bp. 1966.) Mindkettőt Gergely Pál rendezte sajtó alá. A RA L és a KTi r. anyagainak Katalógusunkban közölt jelzetei az említett kötetekbe nem tartozó olyan anyagokra utalnak; melyek a teljes életmű felmérése szempontjából nem mellőzhetők, mint pld. az MTA I. Osztályának javaslata Arany Arisztophanész fordításának újabb kiadásáról stb. E két gyűjtemény itt közölt jelzetei azonban legnagyobb részt — mind Arany, mind Petőfi vonatkozásban — egy témát: életművük feldolgozását, méltatását,megörökítését célzó iratokat jelentenek. A Mikrofilmtá r anyagai jelzeteinek közlését az indokolja, hogy irodalomtörténetünk gyökerei is messze túlágaznak határainkon. így szükségünk van a csak mikrofilmen hozzáférhető anyagokra. Ezeket Tőkés László, az Akadémiai Könyvtár Mikrofilmtárának vezetője 1950 óta módszeresen gyűjti. Az Aranv-kutatáshoz pl. alapvetően szükséges nagyszalontai anyag az országban egyedül az Akadémiai Könyvtár Mikrofilmtárában van meg. Bár az Arany kritikai kiadás XIII. kötetében (Bp. 1966) megjelentek "Arany János nagyszalontai iratai (1831-1851)" Dánielisz Endre közlésében — a nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum (Muzeul Memorial Arany János, Salonta) a megjelent anyaghoz nem tartozó még igen sok más kéziratot is őriz, Arany László, Ercsey Sándor és mások jóvoltából. A költő bútorain, használati tárgyain kívül számos kézirat, levelek, Arany könyvtárának darabjai is találhatók itt, a könyvekben, folyóiratokban a költő bejegyzéseivel. E még feltáratlan bejegyzések között 1964-es szalontai kutató utamon, Aranynak egy érdekes jegyzetére bukkantam, az 1881. évi Akadémiai Almanach 14. lapján. Március 2-át — születése napját — nemcsak aláhúzta, de a lap szélén játszani kezdett az évekkel: akkor betöltött éveinek számához, a 64-hez hozzáadott még annyit s az eredményt, a 128-at levonta 1881-ből. Kíváncsi volt, így mely korba jutott? Első eredménye: 1753. "Mária Therezia kora" — írta alája. Aztán 128-hoz ismét hozzáadta éveinek számát és így tovább. Ezzel visszafelé eljutott "Thököly — Bethlen Gábor — Erzsébet angol királynő — cca Amerika felfedezése — Mongol pusztítás IV. Béla alatt" — ig. (Részletesen l. Sáfrán Györgyi: Ismeretlen születésnapi számjáték. Élet és Irodalom, 1967. márc. 4.) — S mennyi hasonlóim érdekes, tanulságos bejegyzést rejthetnek még a könyvek, folyóiratok eddig még át nem kutatott lapjai! A Petőfi-kutatás szempontjából is figyelemre méltók a határainkon túli, itt meglevő mikrofilm anyagok, mint pl. az egykori kolozsvári 48-as Ereklye Múzeum Petőfivel kapcsolatos iratai. Az Akadémiai Könyvtár Mikrofilmtárában a hazai anyagokat is gyűjtik: — a magán személyek —, közgyűjtemények tulajdonában lévőket, így többek között a nagykörösieket is, melyből az Arany kritikai kiadás XIII.kötetében (Bp. 1966)" Arany János nagykőrösi iratai (1851-1850)" cimen tett közzé Törös László. Mindezekre ezúttal is fel szeretnénk hívni a kutatók figyelmét.
