Marth Hildegard: A Goethe-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 7., 1974)

Előszó

ELŐSZÓ A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára alapítása óta számos nagyértékli különgyüjteménnyel gyarapodott. Ezeknek egyike az 1896. május 31-én az Akadémia gondozásába került, értékét tekintve ma is rendkívüli jelentőséggel biró Elischer-féle Goethe-gyüjtemény volt. Ia t-Wf tö* fr'Yt Elischer Boldizsár Eperjesen született 1818-ban. A jogakadémia elvégzése után Pesten telepedett le, és haláláig "köz- és váltóügyvédként" működött. Feltehetően az 1850-es években kezdhette el a Goethe-relikviák gyűjtését. ^95-b.en bekövetkezett halála után az egész anyag Elischer Gyula ( 1846-1919) tulajdonába került, aki a gyűjteményt felajánlotta a Magyar Tudományos Akadémiának, mely az átvétel után - Heller Ágost akadémikus magyar és német nyelven kiadott katalógusának elkészültét követően - az úgynevezett Goetheszobában állt az érdeklődő nagyközönség rendelkezésére. A II. világháború súlyos pusztításai a Goethe-szobát sem kímélték; anyagát tekintve olyan súlyos károkat szenvedett, hogy emlékszobaként való fenntartása lehetetlenné vált. A gyűjtemény legértékesebb részét, a kéziratokat és a könyveket, még a harcok megindulása előtt sikerült biztonsága helyezni, s igy ezek hiánytalanul megmaradtak. Az újjászervezési munkálatok során a kéziratok az Akadémiai Könyvtár Kézirattárában nyertek elhelyezést, s igy jött létre ennek Goethegyűjteménye, melynek katalógusát most rendelkezésre bocsátjuk, A Goethe-gyűjtemény az Akadémiai Könyvtára Kézirattára tulajdonában is tovább gyarapodott; elsősorban azáltal, hogy Harsány! Móric könyvtárunkra hagyta jelentékeny Goethe-gyűjteményét, másrészt kisebb vásárlások útján. (Az újabb gyarapodások mintegy 30 sM. vvi Ha^ÁviJvKji <b ^f^M' fíVooQ "H