Csapodi Csaba: A »Magyar Codex« elnevezésű gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 5., 1973)

A gyűjtemény leírása

A GYŰJTEMÉNY LEÍRÁSA K 31 (Régi jelzete: Magyar Codex 4° 33.) BESZTERCEI SZÓJEGYZÉK [c. 1380—1410.] — Latin és magyar nyelven. Papír. — 210 X142 mm. — (10) fol. — l

r—8

V (6. sorig) 1 hasáb, 17 sor (egy esetben 18), 8

V (7. sortól)—10

v 2 hasáb, 34 sör (a 10

v utolsó 14 sora ismét egyhasábos.) — Folio-számozás, signatura, custos nincs. Egy ívfüzet [a

2—a

u], az elején és végén valószínűleg egy-egy levél hiányzik. írás: bastarda, a címek gothica textualis formata. — A magyar szavak a megfelelő latin szó fölé vannak írva. — ,,p[er] manus Georgij De regno dicto Sclauonye" (8

V). Díszítés: 19 díszes, tollrajzú iniciálé. Kötés: aranyozott egészbőr téka, XIX. sz. Készült: Magyarország valamelyik városi iskolájában, valószínűleg Erdélyben. A kézirat első, nagyobb része, a „Nominal", forgalmi csoportokba rendezett latin—magyar szójegyzék, nomenclator. — Második darabja, a „Sapientia Salamonis", abc-rendbe szedett latin nyelvű bölcs mondások gyűjteménye. I. [Hiányzik I. fol.] l

r—8

V (5. sorig) Nominal. [Besztercei Szójegyzék.] „ember terpe idem bis Hundus" (!) („undus" áthúzva) X „tribus lignis associet[ur]" II. 8

V (6. sortól)—10

v Sapientia Salamonis. ,,sequit[ur] sapiencia salamonis. Abstinentia dignit" X „Spes vincit om[n]ia. [Christ]us regnat in celis etc" Tulajdonos: Beszterce-Naszód vármegye levéltára. Itt fedezte fel 1891-ben Berger Albert tanár. A megye ajándékozta az Akadémiának 1895-ben. (Gyarap. Napi. 70/1895.) Kiadás: Finály Henrik: A Beszterczei Szószedet. Budapest 1892. AkNyÉrt XVI/1. (Facsimile kiadás, de csak a Besztercei Szójegyzék.) Bibliogr.: Akad. Ért. 1 (1891), 688. 1. — A Beszterczei Szójegyzék. Akad. Ért. 2 (1892), 659—662. 1. — Simonyi Zsigmond: A Beszterczei Szójegyzék. Nyelvtud. Közi. (1890/1892), 523—526. 1. — Tagányi Károly: A Beszterczei Szószedet kultúrtörténetijelentősége. Századok 27 (1893), 305—327.1. — Melich János: A Beszterczei Szójegyzék. Magyar Nyelvőr. 22 (1893), 117—124, 173—182. 1. — Kalmár Elek: A Beszterczei Szójegyzék. Nyelvtud. Közi. 23 (1893), 230—236.1. — Zolnai: Nyelvemlékeink. 1894.25, 78—85.1. — Melich János: A magyar szótárirodalom. Nyelvtud. Közi. 35 (1905), 127—151.1. — Laczkó Géza: A magyar nyelv régi szótára. Magyar Nyelv 2 (1906), 402. 1. — Sági István: A Besztercei Szójegyzék kiadása. Nyelvtud. Közi. 37 (1908), 111—116. 1. — Melich János: Adatok a Besztercei Szójegyzék eredetéhez. Magyar Nyelv 17 (1921), 40—41. 1. — Jakubovich Emil—

Pais Dezső: Ó-magyar olvasókönyv. Pécs 1929. 252—255. 1. — Tamás Lajos: A Besztercei és a Schlägli Szójegyzék néhány latin—magyar szópára. Magyar Nyelv 34 (1938), 44—53.1. — Haluszka Margit: Az U és O hangokkal kapcsolatos magyar hangtörténeti kérdések megvilágítása a Besztercei, Schlägli és Soproni Szójegyzék alapján. 7