Csapodi Csaba: A »Magyar Codex« elnevezésű gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 5., 1973)
A gyűjtemény leírása
Tulajdonos: Egy Horváthné nevű, „Pázmán-társaságabeli" színésznő dobta szemétbe Érsekújváron. Ugyanitt egy ismeretlen nevű tanuló kezéből került 1843-ban Piry Cirjék ferencesrendi tanárhoz, aki 1850-ben az MTA-nak ajándékozta. (Gyarap. Napi. 309/1952.) A Pázmán-társasága vándor színjátszó társaság volt (M. Császár Edit szíves közlése), ezért semmiféle támpontunk nincs arra nézve, hol kerülhetett a kódextöredék Horváthné kezébe. Megjegyzések: Tímár Kálmán (Jakubovich Emil szóbeli közlésére hivatkozva) és Szabó D. szerint ugyanannak a kódexnek a töredéke, mint a Máriabesnyői Töredék. Az összetartozás nem egészen kétségtelen, mert bár tartalmilag mindkét töredék ugyanarra a munkára vall, azonkívül hasonló írású, vörös vonalozású, vörössel keretezett lapok, 19-19 sorral, de a tükörméretben eltérés van: M. T. 130 x 80, P. H. 135x83 mm. Viszont az is elképzelhető, hogy a Máriabesnyői Töredék pergamenje a ragasztástól és a leáztatástól összezsugorodott (mivel kötéstáblához használták föl), a Piry-hártya pedig hibátlan, tiszta pergamenlevél. Kiadás: Akad. Ért. 10 (1850), 89—90. 1. — Nytár 15. köt. 1908. 357—360. 1. (Katona Lajos). Bibliogr.: Piry Cirjék levele az MTA-hoz, 1850. MTAK Kt. Tört. 2° 23. — Toldy Ferenc: [A Piry-hártya.] Akad. Ért. 10 (1850), 89—91.1. — Teleki József: Hazafiúi tett és hála. Új Magyar Múzeum 1(1851), 404. 1. — Zolnai: Nyelvemlékeink. 1894. 28. 1. — Zolnay: Nyelvemlékeink. 1905. 7. 1. — Katona Lajos i. h. XLII—XLIII. 1. — Heinlein István: A Piry-hártya történetéhez. Magyar Nyelv 6 (1910), 87. 1. — Tímár Kálmán: Magyar kódexcsaládok. ITK 37 (1927), 62. 1. — Szabó: Nyerni. 42—43.1. Mikrofilm: Mf. 3753/11. K 37 (Régi jelzete : Magyar Codex 4° 37.) MÁRIABESNYŐI TÖREDÉK [XV/XVI. sz. fordulója.] — Magyar nyelven. Perg. — 143 X 93, 94 x 72 mm. (2) fol., az egyik csak féllevélnyi töredék. — 1 hasáb, 19 sor. Írás: gothica textualis formata (fekete és vörös). Díszítés: nincs. Kötés: két üveglap közt, egészvászon tokban. Készült: Magyarországon, talán valamelyik ferences kolostorban. Kódextöredék. Krisztus kínszenvedésének és halálának szükséges voltáról szóló misztériumdráma részletének látszik. 1 r „a pokol telik" X „kerde az zyz maria" — „az pokolban meg" X „mondhassad a" Tulajdonos: Valószínűleg a máriabesnyői kapucinusoké volt, mert az a könyv, amelynek a javítására használták, 1765-ben az övék volt. — Nagyszombati jezsuita rendház. — Budapesti jezsuita rendház, 1909. — Pécsi jezsuita rendház. — 1921-ben ajándékozta a jezsuiták magyar rendtartománya az MTA-nak. (Gyarap. Napi. 308/1952.) Megjegyzések: Lehetséges, hogy ugyanabból az kódexből való töredék, amelyből a Piry-hártya. (L. a megjegyzést annál.) — A könyv, amelynek javítására használták, a Magnum speculum exemplorum Major János átdolgozta kiadása 1611-ből. (A nagyszombatijezsuita könyvtárban jelzete II. 1310. volt.)— Mellékelve Jablonkay Gábor leírása 1909-ből, rajta az adományozó sorok is. 13