Csapodi Csaba: A »Magyar Codex« elnevezésű gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 5., 1973)
A gyűjtemény leírása
Vallásos elmékedések gyűjteménye. Latin eredetiből készült fordításnak talán valamelyest átdolgozott másolata. 1. [Hiányzik I—X. fol.] l r—6 r Bűnnek zsoldja, a pokolnak kínjáról, „nec galazatt'a" X „hog ne[m] pocolba." 2. 6 r—ll r Tanulság a rágalmazásról. „MeP atkozot bin" X „zerzotte vilhelmos new doctor es vagon meg iruan bínrgl zerzot konnebe ... ergs bizonsagoth" [Paraldus seu Peraldus, Guilelmus (1471—1505): Summa virtutum et vitiorum. Tractatus IX. de vitio linguae felhasználásával.] 3. ll r—16 r A rágalmazásról. „Immár edeala zol mi at'anc zent bernardinus ez atkozot ragalmassagrol" [Bernardinus Senensis, S. (1380—1444): Sermones deevangelio aeterno. S. XXIX. fölhasználásával.] 4. 16 v—33 r Az eleve-elrendelésről. „Vrnac neuebe kezdetnec neminemú iegok" X „labokhoz bekelkoggec" 5. 33 r—50 r Hét szent jószág. „Vrnac neuebe kezdessec ... valaminemu zent iozag." X „ha iduozűlni acaronc Amen." [Herolt, Iohannes (?—1468): Sermones Discipuli de tempore 13—14. beszéde alapján.] 6. 50 r—63 v „Vrnac neuebe kezdetic az zent imadsagnac dicerete" X „orokke vallano [n]c ame[n]" 7. 63 v—67 v „Vrnac neuebe kezdetic tanolsag az zent bekesegrgl kit zent Ágoston doctor igon fel magaztal" X „vtaltatt'a az kinec" Tulajdonos: A kódex valószínűleg az óbudai klarisszák számára készült. — „Emerencia Mesztreczki" (esetleg Mesurecki?) (XVII/XVIII. sz., az első tábla belsején.) — Guary-család levéltára. — 1835-ben ajándékozta az MTA-nak Guary Miklós. Megjegyzések: 1450 előtt nem készülhetett, mert az 1450-ben kanonizált Bernardinus Senensist már szentnek nevezi. 1508-nál viszont nem lehet későbbi, mert az ebből az évből származó Nádor-kódexet belőle másolták. (Codices Hungarici 3. XII. 1.) A közelebbi datálások bizonytalanok. Szabó D. Döbrentei alapján elfogadja, hogy mivel a Nádor-kódex az 1482-ben szentté avatott Bonaventurát már szentként említi, a Guary-kódexet is ennél az időpontnál későbbre kell tenni. Csakhogy a Guary-kódexnek ez a része elveszett és nem tudjuk, hogy már ez szentként említette-e Bonaventurát, vagy pedig ezt a jelzőt csak a Nádor-kódex másolója tette hozzá. Bizonytalan az a datálási kísérlet is, hogy az 1492-ben elkezdett kolostori reform következtében készült. Katona Lajos szerint írása a XV. század végére, a XVI. század elejére utal, de nyelve közelebb van a XV. század közepéről származó kódexekéhez, mint a Nádor-kódex nyelvéhez. — A szerző kétségtelenül ferences, mert „atyánk szent Ferenc" és „mi atyánk szent Bernardinus" van a szövegben. Katona Lajos szerint, aki a kötetet még restaurálás előtt látta, a kódex hiánya elől-hátul egy-egy ívfüzetre (10-10 fol.) tehető. — Bejegyzés a tábla belsején: „Az Giermekek hazaban való kőniu ... Senki el ne vegie az ki el veszi megh agia" (XVII. sz. eleje). Kiadás: RMNye IV/1. 1846. (Döbrentei Gábor) — Nytár XV. 1906. (Katona Lajos) — Codices Hungarici. 3. 1944. (Szabó Dénes. Facsimile-kiadás.) Bibliogr.: Horvát István: A magyar nyelv régi maradványairól. Tud. Gyűjt. 19 (1835), 3. köt. 99—104.1., 7. köt. 87.1., 9. köt. 119.1. (L. még uo. 8. k. 110—111.1.) — Jelenkor. 1835. 54. sz. — Magyar Tudós Társaság Évkönyvei. 5 (1837), 21. 1. — Zolnai: Nyelvemlékeink. 1894. 157—160. 1. — Zolnai: Nyelvemlékeink. 1905. — Pusch Ödön: Vallásos elmélkedések kódexeinkben. Kolozsvár 1910. — Karácsonyi János: Sz. Ferenc rend története. 2. köt. 1926. 591—592. 1. — Tímár Kálmán: Adalékok. ITK 36 (1926), 48—51. 1. — Tímár Kálmán: Kódex-családok. ITK 11
