Fráter Jánosné: A Bolyai-gyűjtemény (A MTAK kézirattárának katalógusai 4., 1968)

Bevezetés

9 lönbség van e jeles munka, s azon elemi s legnagyobb részint elavult beveze­tések közt, melyekkel bennünket Dugonics, Pethe, s utánok mások is, megaján­dékoztak". Bolyai Farkast sérthette ez a megjegyzés, mert válaszcikkében csak­nem tételről tételre bizonyítja be Vállas Antalnak, hogy a Nagy Károly müvé­ben tárgyalt matematikai kérdésekkel ő már az 1830-ban megjelent "Arithmeti­ca elejé"-ben, majd később a Tentamenben foglalkozott és tisztázta a Vállas Antal által dicsért tételeket. Tulajdonképpen ez a tartalma Bolyai Farkas cik­kének, (részletes tárgyalása e helyen nem lehetséges) de a cikk sohasem je­lent meg a Figyelmezőben. Mindenesetre ha akkor nem is érte el célját a cikk irója, most az Ormós "Hermeszéről" irt bírálattal együtt, a kutatás rendelke­zésére áll. Bolyai Farkas akadémiai kapcsolata is kétoldalú volt. Mindkét oldalról szükséges megvizsgálni az ennek nyomán létrejött tevékenységet. Bolyai Far­kas levelei és bírálatai, tul sokat utalnak gondjaira, az időhiányra és idős ko­rára. Ezek befolyásolhatták az Akadémia illetékes tisztségviselőit és gátjai lehettek a további gyümölcsözőbb kapcsolat kialakulásának. Bolyai Farkas személyi iratainak egyik legérdekesebb darabja a könyvei sorsára vonatkozó végrendelete, és az ehhez készitett könyvjegyzék (K 22/23-27). Nemcsak művelődéstörténeti vonatkozásainál fogva fontos okmány, hanem értékes tudománytörténeti dokumentum. Ebből a könyvtári "katalógus­ból" következtetni lehet arra, milyen könyvekből, és milyen eszméket próbált a tanár átplántálni a 19. század elején, - egy tekintélyes főiskolán - a tanu­lókba. 5 K Bolyai János tudományos működése - saját korában - az Akadémia előtt ismeretlen maradt. Hogy könyvtárának Kézirattára ennek ellenére Bolyai János életére és működésére vonatkozólag jelentős dokumentumokat őrizhet, az főként egy kitűnő tanárképző intézeti matematikai tanár, Szabó Péter (1867-1914) ér­deme. Szabó Péter az 1900-as évek elején intenziven foglalkozott a Bolyaiak életével és munkásságuk megismertetésével. Egymásután jelentek meg erre vonatkozó tanulmányai önálló munkaként és a korabeli folyóiratokban. 5 1909-ben a bécsi cs. kir. hadi-levéltárban kutatott Bolyai János adatai után, mikor az egyik aktacsomóban értékes dokumentumokra bukkant. Több más iratokkal együtt, itt találta meg: 1. Bolyai János folyamodványát János főherceghez eszméi kidolgozása céljá­ból, háromévi szolgálatmentességért, az Appendixre vonatkozó fejtegeté­sekkel. Olmütz, 1832, aug. 8. (K 23/62) 2. Raumlehre, azaz az Appendix német nyelvű átdolgozását (K 24/1.) 3. Magyarázó ábrákat a Raumlehre szövegéhez (K 24/2) 4. Gauss, K. F. - Bolyai Farkasnak irt levelének másolatát 1832. márc. 6. Bolyai János jegyzeteivel megtoldva (K 24/4) 5. Az Appendix latin nyelvű különlenyomatát (K 24/3.) 6. Greisinger, G. A. szakvéleményét Bolyai János: Raumlehre c. munkájáról (K 23/63.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom