Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Előszó helyett
VIII Előszó helyett Részlet Berényi Dénes akadémikusnak a kötet kiadását támogató ajánlásából A nemzetközi tendenciákhoz illeszkedve a legutóbbi évtizedekben Magyarországon is egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a tudományos kutatás értékelésének, elemzésének kvantitatív módszerei. A személyzeti és gazdasági mutatószámok mellett főként a tudományos publikációk, valamint azok hivatkozásai, idézetei alkotják az ilyen vizsgálatok alapját, és a tudományelemzés (tudománymetria, bibliometria) módszerei segíthetnek a puszta számszaki adatokból érdemi következtetésekre vezető összehasonlító elemzéseket készíteni. A tudományelemzés sikeres alkalmazásának néhány példáján felbuzdulva azonban a módszerrel kapcsolatban egyfajta «csodaváró» hangulat is kialakult; a számszerű adatok fetisizálásával egyesek az érdemi kritikai elemzés fáradságos és néha fájdalmas munkáját nem megkönnyíteni, hanem elkerülni igyekeznek. Az ilyen túlzások óhatatlanul vezetnek másoknál a kvantitatív módszerek radikális elutasításához. Nagyon időszerű tehát minden olyan próbálkozás, amely a tudományelemzés lehetőségének és korlátainak kiegyensúlyozott, reális képét igyekszik felvázolni - nem a vágyak és spekulációk, hanem mind földrajzilag, mind tudományterületileg a lehető legszélesebb tényleges tapasztalatok alapján. Az eredeti vitacikk és a válaszcikkek a világ vezető tudománymetriai kutatóinak és alkalmazóinak nézeteit ölelik fel a terület múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A kiegészítő fejezetek egyrészt az eredeti kötet megjelenése (1994) óta eltelt évek nemzetközi fejleményeiről számolnak be, másrészt a kvantitatív kutatásértékelési módszerek hazai alkalmazási tapasztalatairól adnak részletes áttekintést. Részlet Braun Tibornak, a Scientometrics főszerkesztőjének az eredeti angol nyelvű kötethez írt előszavából Mielőtt meghallgattam az előadást teljesen össze voltam zavarodva ezt a témát illetően. Az előadás után még mindig össze vagyok zavarodva. De magasabb szinten. (Enrico Fermi) Egyszer régen meglátogatott egy barátom és elmesélte, hogy hamarosan egy távoli országban dolgozó kollégájával fog találkozni, aki hozzá hasonlóan az élet eredetét kutatja. Néhány hónappal később újra találkoztunk. - Örültél, hogy találkozhattatok és jó volt vele beszélgetni a közös kutatási területetekről? - kérdeztem tőle. - Igen, bár volt valami, ami végig zavart egy kicsit. - És mi volt az? - Az, hogy a beszélgetéseink során, a fickó végig úgy beszélt, mint aki szentül meg van győződve arról, hogy végül is ő fogja megoldani a problémát. Folyóiratunknak ez a száma némiképp eltér a megszokottól. A téma, amivel foglalkozik igen ellentmondásos. Bár a vitaindító cikk és az erre érkezett kommentárok hasznos és elfogadható nézeteket sorakoztatnak fel, azt hiszem, hogy egyikük sem olyan, mint a fent említett barátom külföldi kollégája, és senki sem hiszi azt, hogy végül ő fogja megoldani a problémát.
