Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 85 elmozdulni, és jó oka van rá. A kutatásokra fordított támogatások kormányzati szervektől származnak, amelyek gyakorlati kérdésekre keresik a választ. Tehát a piac diktál ebben a helyzetben. Mi több, a tudománymetria területére specializálódott akadémikusok száma nemzetközileg behatárolt. Következésképpen azt várhatnánk, hogy az elmélet szintjén tapasztalható fejlődés lassú lesz. No és aztán? A tudománymetria talán sokkal inkább technológia, mint tudomány. Ez nem jelenti azt, hogy a tudományterület válságban van. Ellenkezőleg. Az, hogy a kívülállók (pl. a kormány és az ipar) készek tudománymetriai szakvéleményt vásárolni, hogy ez segítse őket a döntéshozatal felelősségteljes munkájában, nem a gyengeség, hanem az erő jele. Állítsuk ezt szembe a szupravezető szupraütközők (SSC) gyártásának leállításával az Egyesült Államokban. A Time magazinból idézzük a következőt: „Nagy a kísértés, hogy az SSC kimúlását a nagy tudomány végének nevezzük". Az a tény, hogy a megbízók pénze működteti a tudománymetriát, egyáltalán nem jelenti a tudománymetria végét. Megpróbáltam igazolni, hogy nincs alapvető bizonyíték a tudománymetria válságát illetően. Ez azonban nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a tudományterület virágzik. A tudományterület korát figyelembe véve, a kvantitatív mutatók meggyőzőbb bizonyítékkal szolgálhatnak.