Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 81 között fennálló kapcsolat az együttműködés és a kommunikáció jegyében zajlik, nem kellene, hogy nehézségek merüljenek fel olyan mérőszámok vizsgálatában, amelyek a céljaiknak is megfelelnek, és intuitíven is tetszetősek. Ebben az összefüggésben kell említést tenni a bibliometriai eljárással végzett értékelés - szervezetek, csoportok vagy akár egyének értékelésének - bonyolult problémájáról is. Nem kétséges, hogy a bibliometriai közösségnek mértékadó normarendszert kell majd felállítania, amely irányadó lenne az értékelésben, és egyértelműen meghatározná annak határait. Ezen túlmenően, egy arra létrejött szabályzatbizottságnak meg kellene követelnie az adatfeldolgozás adekvát módszereinek alkalmazását, és azok elfogadható formában történő közzétételét. - akár az evaluációs kutatással, akár bármely más vizsgálódással kapcsolatban. Összegzésül, ha valaki szlogent keresne a tudományterülethez, kipróbálhatná ezt: „Bibliometria a bibliometrikusoknak (és másoknak) a bibliometrikusok (és mások) által..." A válság okai között említik a szerzők a kutatás tárgyát képező adatbázisok kérdését is. Az adatbázisok néha hiányosnak és pontatlannak bizonyulnak a bibliometriai kutatáshoz Számos esetben nincs rá gyakorlati lehetőség, hogy kiegészítsük őket, mivel nem térhetünk vissza az eredeti publikációkhoz. Megkockáztatnám, hogy ismétlem önmagamat, de hadd mondjam el még egyszer, szükségtelen nagyon nagy mintát venni a bibliometriai kutatáshoz használt adatbázisokból; másrészt, gyakran szükséges a bibliográfiai adatbázisokból származó adatokat az eredeti publikációból nyert néhány információval kipótolni. Mindenképpen hasznos lenne az a bibliográfiai állományokból adatok mintavételezésére szolgáló rugalmas műveletsor, amelyet egy bibliometrikusokból és adatbázis-fenntartókból álló közös bizottság tervezne és implementálna. Nem kell mondanom, hogy egy közepes méretű vizsgálati populáció mintavételezésének lehetősége mértéktartó költségekkel szintén enyhíthetné a bibliometriai közösség pénzügyi nehézségeit. G&S megoldásra tett pontos és részletes javaslatai különösen hasznosak. Hadd fejtsem ki részletesen, mit gondolok azzal a véleménnyel kapcsolatban, amely hangsúlyozza a társadalom- és a humán tudományoktól átvett módszerek fontosságát: Módszerét, fogalomrendszerét és a prezentáció normáit tekintve a bibliometriai kutatás nagyon közel áll a társadalomtudományokhoz. Egy tudományszociológus otthon érezné magát egy bibliometrikusokból álló csoportban, és könnyen megértené a nyelvüket; tulajdonképpen számos szociológus végez olyan munkát, amely szociológiai és bibliometriai publikálásra egyaránt alkalmasnak bizonyulna. Van azonban legalább két olyan tapasztalat, amit átvehetünk társadalomtudós kollégáinktól. 1. Az írott (vagy más módon rögzített) dokumentum mögött mindig egy ember (vagy egy csoport) áll, aki azt alkotta. Az empirikus bibliometria fő áramán kívül, amely a dokumentumot tekinti a legfontosabb információforrásnak, a kutatásnak van egy szerényebb hagyománya, amely visszatér a dokumentum eredeti alkotójához - a legtöbb esetben ez egy tudós - és «meginterjúvolja» őt a tanulmány azon aspektusait illetően, amelyek magából a dokumentumból nem elég nyilvánvalóak.
