Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Jean-Frarigois Miquel A bibliometriára vonatkozó három kérdéssel szeretnék reflektálni G&S tanulmányára. Először, hogy nem értékeljük-e túl a bibliometriai módszerek alkalmazhatóságát? Másodszor, hogy a bibliometria diszciplínának tekinthető-e? Harmadszor, hogy milyen kapcsolat van az «üzlet» és a «kutatás» között? A bibliometriai módszerek alkalmazhatósága Számba vehetjük a különböző bibliometriai módszereket egyetlen kérdés tükrében: mit mérhetünk és mit nem mérhetünk? Tudnak-e a bibliometriai indikátorok különböző típusú kérdésekre választ adni? Lehet, hogy a bibliometria csak egy egyszerű eszköz, amely a tudomány evolúcióját makroszinten tudja mérni, amely csak a differenciálatlan szimptómákat képes megragadni? Vagy lehet, hogy egy kis részterület meghatározásának és fejlődésleírásának egyszerű eszköze laboratóriumi szinten? Képesek-e ezek az eszközök finomabb tudományos tényezők jelzésére is? Nem lett-e a bibliometria az eredeti alkalmazási köréhez képest túlságosan kifinomult eszköz? Másrészről emlékeztetnünk kell arra, hogy amit a bibliometriai mérőszámok mutatnak, az egy tudományos közösség állapotát is jelzi. Olyan gyorsan változik-e a tudományos közösség kialakult rendszere, hogy lehetséges rövid távú interpretációkat készíteni? Lehet-e a tudományokat úgy analizálni, hogy csak néhány év adatait vizsgáljuk? Még soha senki nem adott választ arra, hogy mi a legalkalmasabb időintervallum, amelyben tetten érhetjük a tudományos tendenciák változását. Lehet, hogy a tudományos mérőszámok nem olyan flexibilisek, és nem tudják elég gyorsan, egyik évről a másikra nyomon követni a tudományok struktúraváltásait, hacsak nem bocsátkozunk részletes, mikroszintü analízisbe. Vagy lehet, hogy a tudományos közösség, amelyet mérünk, nem változik olyan mértékben. Ha a bibliometriai metodológia csak a nagyon lassan mozgó, makroszkopikus jelenségek megfigyelésére ad lehetőséget, szükségünk van-e az óriási mennyiségű adatra és kifinomult technikákra ? Ha a bibliometria olyan mérési módszer, amely csak makroszintű analízisre ad lehetőséget, szükséges-e, hogy az adatok a legfrissebbek legyenek? Ez a kérdés