Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 53 milyen, a tudományos dokumentumokhoz kapcsolódó anyagok teszik ki, melyek a tudománymetria valódi célkitűzését fejezik ki - «a tudományos munka tökéletesítését» (GORKOVA 1988). Csakis a cél határozza meg azt, hogy milyen dokumentum nem lehet a vizsgálat tárgya. EGGHE (1994) szerint a tudománymetria a felhasználók közötti kapcsolatokat és a tudományos együttműködést vizsgálja; eszerint egy tárgy egy dokumentumot jelent felhasználása és megalkotása alapján - a tudományos tevékenység környezetében. Ez a kapcsolat a tudománymetria tárgyává tesz olyan «nem várt dolgokat» is, mint például maga a tudós (dokumentum-felhasználó és -létrehozó szerepkörben). Végezetül, léteznek a tudomány mennyiségi vizsgálatának bizonyos módszerei, amelyeket a tudománymetriába sorolnak, de alig illenek bele a mi szakterületünkbe, inkább szociometriaként, ökonometriaként stb. lehetne őket megnevezni (EGGHE 1994). Az informetria (különálló alterületként kezelve) tárgya a tudományos információ és a tudományos kommunikáció (GORKOVA 1988). A tudományos kommunikáció mellett (melyet a szociális kommunikáció egyik formájának lehet tekinteni, és ezért a vizsgálat tárgyának ezt a részét a tágabb értelemben vett bibliometriához lehet kapcsolni), a tudományos információt is lehet dokumentumai alapján tanulmányozni: A GORKOVA (1988) által a vizsgálatba bevont nyelvészeti segédeszközök, és az információ elektronikus formái, melyekkel BROOKES (1990) foglalkozott, bizonyosan dokumentumoknak számítanak: az információ megszerzéséhez használt mesterséges nyelvek legtöbbször csak dokumentum alakban léteznek, míg az információ «elektronikus formái» nemcsak használat közben dokumentumok, hanem akkor is, amikor megalkotják, és az információt szállító eszköz formájától függetlenül, használják őket. Emellett, a tudományos információt nem-dokumentum alakban nemigen lehet hatékonyan használni (a tudósok közötti informális kapcsolatok akkor válnak hatékonnyá, amikor legalább néhány jegyzet található a jegyzetfüzetükben). Tehát azt mondhatjuk, hogy az informetria tárgya a tudományos dokumentum és a tudományos életben lejátszódó kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat tárgya egy tudományos dokumentum és a terjesztéséhez szükséges eszközök. Ezt pedig úgy lehet értelmezni, mint egy tudományos dokumentumnak a potenciális felhasználóval való kapcsolatát. Ha nem vesszük figyelembe az informetria fő célját (ami a tudományos információ használatának tökéletesítése), akkor az egyedüli különbség a bibliometria és az informetria között az utóbbi specifikusságában keresendő. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nemcsak a tudományos, hanem bármilyen szociális információ beletartozik az informetria tárgykörébe. Ha ez így van, akkor a vizsgálatok tárgya megegyezik (vegyük figyelembe azt, hogy a «bibliometria» kifejezés már szerepelt korábban). Tehát ha hagyományosan a bibliometriának van a legkiterjedtebb tárgyköre bármilyen dokumentum - akkor, ha egyetértünk azzal, hogy a bibliometria összes módszere alkotja a tudománymetria és az informetria vizsgálati módszereit, akkor azzal is egyet kellene értenünk, hogy a valóságban csak egy szakterületünk van, amit bibliometriának hívnak!
