Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 53 milyen, a tudományos dokumentumokhoz kapcsolódó anyagok teszik ki, melyek a tudománymetria valódi célkitűzését fejezik ki - «a tudományos munka tökéletesíté­sét» (GORKOVA 1988). Csakis a cél határozza meg azt, hogy milyen dokumentum nem lehet a vizsgálat tárgya. EGGHE (1994) szerint a tudománymetria a felhasz­nálók közötti kapcsolatokat és a tudományos együttműködést vizsgálja; eszerint egy tárgy egy dokumentumot jelent felhasználása és megalkotása alapján - a tudomá­nyos tevékenység környezetében. Ez a kapcsolat a tudománymetria tárgyává tesz olyan «nem várt dolgokat» is, mint például maga a tudós (dokumentum-felhasználó és -létrehozó szerepkörben). Végezetül, léteznek a tudomány mennyiségi vizsgálatának bizonyos módszerei, amelyeket a tudománymetriába sorolnak, de alig illenek bele a mi szakterületünkbe, inkább szociometriaként, ökonometriaként stb. lehetne őket megnevezni (EGGHE 1994). Az informetria (különálló alterületként kezelve) tárgya a tudományos információ és a tudományos kommunikáció (GORKOVA 1988). A tudományos kommunikáció mellett (melyet a szociális kommunikáció egyik formájának lehet tekinteni, és ezért a vizsgálat tárgyának ezt a részét a tágabb értelemben vett bibliometriához lehet kapcsolni), a tudományos információt is lehet dokumentumai alapján tanulmányoz­ni: A GORKOVA (1988) által a vizsgálatba bevont nyelvészeti segédeszközök, és az információ elektronikus formái, melyekkel BROOKES (1990) foglalkozott, bizonyo­san dokumentumoknak számítanak: az információ megszerzéséhez használt mester­séges nyelvek legtöbbször csak dokumentum alakban léteznek, míg az információ «elektronikus formái» nemcsak használat közben dokumentumok, hanem akkor is, amikor megalkotják, és az információt szállító eszköz formájától függetlenül, hasz­nálják őket. Emellett, a tudományos információt nem-dokumentum alakban nemigen lehet hatékonyan használni (a tudósok közötti informális kapcsolatok akkor válnak hatékonnyá, amikor legalább néhány jegyzet található a jegyzetfüzetükben). Tehát azt mondhatjuk, hogy az informetria tárgya a tudományos dokumentum és a tudományos életben lejátszódó kommunikáció. Ez azt jelenti, hogy a vizsgálat tár­gya egy tudományos dokumentum és a terjesztéséhez szükséges eszközök. Ezt pedig úgy lehet értelmezni, mint egy tudományos dokumentumnak a potenciális felhasz­nálóval való kapcsolatát. Ha nem vesszük figyelembe az informetria fő célját (ami a tudományos információ használatának tökéletesítése), akkor az egyedüli különbség a bibliometria és az informetria között az utóbbi specifikusságában keresendő. Vannak, akik úgy gondolják, hogy nemcsak a tudományos, hanem bármilyen szoci­ális információ beletartozik az informetria tárgykörébe. Ha ez így van, akkor a vizs­gálatok tárgya megegyezik (vegyük figyelembe azt, hogy a «bibliometria» kifejezés már szerepelt korábban). Tehát ha hagyományosan a bibliometriának van a legkiterjedtebb tárgyköre ­bármilyen dokumentum - akkor, ha egyetértünk azzal, hogy a bibliometria összes módszere alkotja a tudománymetria és az informetria vizsgálati módszereit, akkor azzal is egyet kellene értenünk, hogy a valóságban csak egy szakterületünk van, amit bibliometriának hívnak!

Next

/
Oldalképek
Tartalom