Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 49 Azonban felmerül az a dilemma, hogy bár a megszámlálható és «látható» tárgyak a természettudományok esetében általában megfelelnek a vizsgálat tárgyaként, a társadalomtudományokban nem alkalmazhatóak, mivel itt sokkal összetettebb helyzetek fordulnak elő. A természet- és társadalomtudományok közötti különbség leginkább a normális és nem-normális eloszlások alkalmazásában nyilvánul meg, és ezt a mennyiségi vizsgálatokat végző kutatók elfogadják. Megfontolandó lenne ezt a korábban említett különbségek esetében is megvizsgálni. A «tudomány tudománya» inkább társadalomtudomány, mint természettudomány. Emiatt annak hangsúlyozása és kizárólagossá tétele, hogy vizsgálata tárgyául megszámlálható dolgokat vesz, a tudományterület válságához vezetett, ahogy ezt G&S is leírja. A megszámlálható és látható tárgyak különösen jelentősek a vizsgálatokban, ahogy ez a bibliometriai, informetriai és tudománymetriai kutatásokból látszik; ez azonban csak a jéghegy csúcsa. Nem létezik egyértelmű és elégséges magyarázat a munka tudományos jellegét illetően. A probléma egyik alapvető okozója az „eltolódás az alap- és módszertani kutatás felől az alkalmazott bibliometria irányába", amint ezt G&S is említi. A nyers adatok puszta közlése pedig egyre általánosabb. A mennyiségi tudománynak a látható és megszámlálható tárgyakon kívül a jövőben a «láthatatlan» tárgyakat is figyelembe kellene vennie, úgymint: a motiváció, teljesítmény, tehetség stb. Célszerű lenne olyan módszereket alkalmazni a mennyiségi vizsgálatokban, amelyek a pszichometriából vagy a szociometriából származnak, mint például a Rasch-féle mérési módszer. Ekkor talán lehetségessé válna, hogy a bibliometria, az informetria és a tudománymetria a jelenlegi leíró jellegétől inkább a hipotézisek, a magyarázatok és az elméletek felé léphessen. Itt kell megjegyeznem, hogy egy tudományterület életében a leíró korszak igen fontos, emlékezzünk csak arra, hogy például a biológiában is jó ideig például csak a növények leírásával foglalkoztak. Az ebben a szakaszban született leírások a későbbi magyarázatok alapjául szolgálhatnak majd. G&S az egyetértés hiányáról és a szakkifejezések körében uralkodó bábeli zűrzavarról beszél, de szerintem ez minden fiatal tudományterületre jellemző, és nem kifejezetten a bibliometria, informetria és tudománymetria jellegzetességei. Azonban a tudománytörténeti vizsgálatok jól mutatják, hogy egy területen csak akkor kezdődhet meg a fejlődés felgyorsulása, ha sikerül túllépni ezen a kezdeti szakaszon. G&S szerint hosszú időnek kell még eltelnie addig, amíg a bibliometria, az informetria és a tudománymetria megszabadul a kezdeti nehézségektől és ezáltal a válságból is kilábal. A tudományterület önállóan kezd fejlődni, és ekkor a kutatóknak majd végre csak azzal kell foglakozniuk, hogy miket kell megváltoztatni a jobb működés érdekében. Ezeket a változtatásokat azonban nem szabad alábecsülnünk. Néhány konkrét lépés megtételére a következőkben javaslatot is adnék. A Tudománymetriai és Informetriai Nemzetközi Társaság (International Society for Scientometrícs and Informetrics, ISSI) egyik alapvető feladata, hogy változtasson a kialakult helyzeten. Itt a nemzetközi konferenciák jelentenék a legfőbb kommunikációs eszközt. Az 1993-as berlini 4. Nemzetközi Bibliometriai, Informetriai és Tudománymetriai Konferencia megtette az első lépéseket e cél elérése érdekében. G&S megemlítette,