Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 43 Miért véletlenszerű kiválasztás alapján? Ez azért lenne hasznos, mert némiképp megőrizné a dolog spontán jellegét, és szélesebb körből kerülhetnének be a résztvevők. Harmadik pontként felhívnám mindannyiunk figyelmét, hogy a meglévő adatbázisokat őrizzük meg, és óvatosan bánjunk velük. A legtöbb adatbázis amerikai intézmények tulajdonában áll. Ezek az intézmények bár elméletileg nem profitorientáltak, de mivel a meglévő épületeiket és felszereléseiket fenn kell tartaniuk, illetve azokat fejleszteniük kell, gyakorlatilag mégis a profit szerzésre törekszenek. Ebből kifolyólag, ezek az intézmények nagyon gyenge lábakon állnak. Ez a pénzügyi sebezhetőség az egyedüli pont, ahol közvetlen veszélyhelyzetet látok. A probléma az alul optimalizáltság: helyi döntések, melyek megölhetik az aranytojást tojó tyúkokat. Ameddig az adatok hozzáférhetőek, a véleményem olyan lesz, mint abban az anekdotában, amelyik a németek és az osztrákok nemzeti jellegzetességei közötti különbségről szól: Egy német számára a helyzet súlyos, de nem reménytelen. Egy osztrák számára a helyzet reménytelen, de nem súlyos. G&S úgy gondolják, hogy nehéz helyzetben vagyunk, amin azonban tudunk segíteni. Szerintem a tudománymetria lehetőségei vannak behatárolva, amin lehetetlen túllépni. Amit tehát tenni tudunk az az, hogy végre elkezdünk dolgozni.