Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 41 dacára, az Egyesült Államokban a szélesebb tudományos közösségben a tudomány kutatásának vagy vizsgálatának semmilyen formája sem örvend nagy elismerésnek. Vegyük példa gyanánt Derek Price személyét, akit végül akadémiai taggá választottak ... Svédországban. Mindent szemügyre véve kimondható, hogy a tudománymetriával kevés kutató foglalkozik, még kevesebb pénzből. A tudománymetriára, mint csekély fontosságú kutatási területre tekintenek, melynek kevés köze van a szélesebb társadalmat érintő problémákhoz. Úgy hiszem, hogy az Egyesült Államokban csak két olyan tudományterület van, amelyen belül komolyabban foglalkoznának a tudománymetriával, ez a szociológia, valamint a könyvtár- és információtudomány. G&S hibát követnek el amikor a tudománymetriáról azt állítják, hogy a múltban a helyes úton járt, míg most irányt tévesztett. Cikkük elején a tudománymetria nagy alakjairól közölt lista Price és Brookes után gyakorlatilag kimerül. Az az ötletük, hogy a hivatkozás valódi jelentése egy igen nagy jelentőséggel bíró kérdés, gyakorlatilag teljesen banális; bárki, aki valaha is foglalkozott a tudományban az elismertség kérdésével tudja, hogy milyen furcsaságok történhetnek itt. (Garvey és én egy alkalommal azt találtuk, hogy egy cikk egyik társszerzője a szerző bejárónője volt.) Számos országban és az Egyesült Államokban is, a tudományos világ előtt a különböző új kutatási irányok széles körű elismertetése veszélyben forog. GRIFFITH és MULLINS (1972) tanulmányának óvatos optimizmusa kevéssé, MULLINS (1973) könyvében a tudománymetria fényes jövőjéről szóló jóslatok pedig egyáltalán nem tűnnek igazolhatónak. Számos tudományterület az 1960-as évek végén és az 1970es évek elején végbement elismerését az 1990-es években - jórészt az erőforrások hiánya miatt - a hivatalos tudományos életben való «kegyvesztettség» követte. Sajnos, az Egyesült Államokban gyakran a szociológia, a tudománytörténet és a könyvtár- és információtudományi tanszékek esnek a pénzügyi megszorító intézkedések áldozatául. (Sok más tudományterület is van, melyek gyakran hasonló sorsa jutnak, például: a szláv nyelvi tanszékek, az élelmiszer-tudományi tanszékek, az etnikumokkal és a faji kérdésekkel foglalkozó tanszékek.) Bizonyosnak tűnik, hogy amikor az Egyesült Államokban ilyen mértékű megszorításokat kell bevezetni, a tudománymetria számára kevés lehetőség nyílik a kibontakozásra. Csak korlátozott számban állnak rendelkezésre olyan anyagi és szellemi erőforrások, melyekért a tudománymetria eredményesen versenyezhetne. Mindezek ellenére a tudománymetriában számos örvendetes jelenség is tapasztalható. Az 1993 szeptemberében Berlinben tartott konferencián több mint harminc országból vettek részt kutatók. A tudománymetria a fiatal kutatóknak köszönhetően megújul, különösen ígéretesnek tűnik egy teljesen új és jól felkészült kutatócsoport Mexikóból. Számos hírneves tudományos magazin közöl tudománymetriával foglalkozó cikkeket. A szakterületen belül állandó jelleggel többtucatnyi jól képzett, tehetséges és lelkes kutató van jelen. Az eddig elvégzett munka kiváló eredményeket is produkált. Derek Price-szal, Robert Mertonnal és Thomas Kuhnnal a tudomány működéséről alkotott képünk új megvilágításba került ( GRIFFITH 1990). A mai napig senki sem kérdőjelezte meg eredményeik helyességét. A tudománymetriai kutatások az információs rendszerek
