Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Rémi Barré Bevezetés Glänzel és Schoepflin (G&S) tanulmánya rámutat számos, a bibliometria területén felmerülő problémára. A «probléma» a mércéül szolgáló elvárások és az észlelt valóság között fennálló különbséget jelzi. Észrevételeket fűzni egy problémához rendszerint azt jelenti, hogy beszélgetést folytatunk a valóságról, amelyet észlelünk: valóságos-e az észlelés, a helyzet valóban olyan rossz-e, mint amilyennek tűnik ...? Helyzetem nem szokványos abban az értelemben, hogy nem a G&S által vázolt állapot leírását szándékozom vitatni, hanem sokkal inkább a bibliometria elképzeléseit és céljait. Álláspontom szerint a meghatározott problémák az elvárások hibás voltában gyökereznek, amelyeket - már jó ideje - előtérbe helyeznek, mint a tudományterület célját és mércéjét. Ez arra sarkall, hogy azt indítványozzam, fogalmazzuk meg újra a tudományterület célját, amely a javaslatok keretéül szolgálna. G&S tanulmánya: a tudományterületen tapasztalható zűrzavar adekvát kifejeződése A problémák általános listája, mint diagnózis G&S tanulmánya ilyen szempontból magáért beszél. Mutassunk rá helyzetelemzésük néhány megközelítésére: „nehézségek az identitás kialakításában, és kezdeti dezorientációs problémák; nem egyértelműen meghúzott határvonalak a tudomány és a spekuláció között; túl sok zsákutcába torkolló megközelítés; csekély fogadókészség a tudományterületen kívül, és a más területekkel csak ritkán történő kölcsönhatás". G&S más szempontokat is figyelembe vesz, ilyenek például a tudománymetriai módszerek dilettáns alkalmazása vagy az a tény, hogy az adatbázisok nem felelnek meg a bibliometrikusok elvárásainak vagy a bibliometriai közösségen belül tapasztalható romló kommunikáció. Vitathatatlanul terjedelmes lista a nehézségekről, amelyek, mint «negatív fejlemények», tönkretesznek egy «sikertörténetet».