Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Az értékelő tudománymetria Magyarországon - Vinkler Péter: Az értékelő tudománymetria alkalmazásának néhány példája Magyarországon
Az értékelő tudománymetria Magyarországon 133 - folyóiratcikkek, könyvek, könyvfejezetek és cikkjellegű (azokkal egyenértékű, «könyvszerű» kiadványban megjelent konferenciaanyagok), kiadóhivatal által megjelentett, általában ISBN vagy/és ISSN számmal rendelkező, szerkesztett kiadványok; - a tudományos publikációkra más tudományos publikációkban talált független idézetek (független az idézet, ha az idéző és az idézett cikknek nincs közös szerzője). Az értékelés módszerei - Az értékelő tudománymetria általánosan ismert módszerei, - általános tudománymetriai elvek, ismeretek és módszerek alapján az adott értékelendő rendszerre alkalmazott speciális mutatók. Értékelés a folyóiratcikkek megjelenési helyének alapján A cikkeknek a közlő folyóirat alapján történő értékelése a következő feltételezésekkel él: Egy adott folyóiratban adott évben megjelenő cikkek tudománymetriai hatása azonos, a folyóirat egészére (az összes cikkre) vonatkozó átlagnak felel meg. Ezt az átlagot például a folyóirat adott célokra kiválasztott időablakok segítségével kiszámolt Garfield-tényezője (impakt faktora) révén közelítően meghatározhatjuk. A tudománymetria kénytelen az említett, viszonylag durva közelítéssel dolgozni, mivel nagyobb cikkhalmazokat tartalmilag vagy «tudománymikrometriai» módszerekkel, közvetlenül a megjelenés után, rendszeresen értékelni - lehetetlen. A cikkek idézetekben jelentkező hatásának mérését ugyanis csak a megjelenést követő 13 év elteltével lehet elkezdeni. Ismeretes, hogy egy folyóirat cikkeinek idézettségi eloszlása nem csak az egyedi szakmai hatás, de a publikáció formája (összefoglaló, «standard» cikk, megjegyzés, rövid közlemény) szerint is különböző. Ezért a Garfield-tényezőket (GFj alkalmazó értékelési módszer csak nagyobb cikkhalmazok esetében használható. Itt a tudománymetria azzal a közelítéssel él, amely szerint a természettudományi információ tudománymetriai egysége: a tudományos folyóiratcikk. A Garfield-tényezők tudományterületi függősége A folyóiratok informatikai értékét a bennük közölt tudományos információk nemzetközi hatásának alapján számszerűsíthetjük. A tudomány eredményeinek manifesztált hatása az idézetekben mutatkozik meg. A folyóiratok egymástól kapott idézeteit standardizált, rendszerezett módon GARFIELD (1979) dolgozta fel és normálta a közölt cikkek számával történő osztás révén. Az így kapott folyóirat-hatástényezők, (Garfield-tényezők) fajlagos mutatószámok lévén, egymással összehasonlíthatóvá váltak, de csak az illető szakterületen jellemzőek az adott folyóirat átlagos
