Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

Hozzászólások 111 A gyorsan összecsapott hivatkozás- és publikációelemzések, a teljesen bugyuta népszerűségi listák, bizonyos módszerek - mint például az együttidézés - teljesen felelőtlenül való használata már így is sok kárt okozott kutatói közösségünknek. De úgy hiszem, hogy éppen az óvatos, mindenre kiterjedő, magas színvonalú alkalmazások azok a fegyverek, amelyekkel magas mércét tudunk felállítani. Ehhez természetesen szükség van pénzügyi erőforrásokra. Ne osszuk fel a szakterületet olyanokra, akiknek van pénzük és olyanokra, akiknek nincsen. Egyszerűen csak olyan csoportokra van szükségünk, akik «megengedhetnek maguknak» az alkalmazás lehetőségeire kihegyezett, komplex, hosszú távú kutatási programokat. Itt ismét példaként tekinthetjük a vegyészmérnöki tudományt. Egy másik példa a csillagászat tudománya Hollandiában, amely még mindig nagy jelentőségű ebben az országban, mivel évszázadokkal ezelőtt elengedhetetlen volt a hajózási navigációhoz. A tizennyolcadik század végén a francia tudományban végbement hatalmas fejlődés nem a Sorbonne filozófusainak, hanem a Polytechnique alkalmazás orientált gondolkodóinak volt köszönhető. Az egyik biztató jelenség a fejlett bibliometria, valamint az információtudomány és -technológia között lévő kapcsolatok gyors fejlődése - információs rendszerek tervezése, szoftverfejlesztés és más egyéb területeken. A bibliometriai térképezés és a neurális hálózatok közötti kapcsolat lenyűgöző lehetőségekhez vezethet. Én nem látom a szerzők által jelzett mély válságot. Remélem, hogy sok javaslat születik arra, hogy miképpen javíthatunk kutatási területünk helyzetén, és arra, hogyan kerülhetjük el a helyzet romlását. Akadhatnak olyan csoportok, amelyek különböző okokból nem lesznek képesek megfelelni a követelményeknek. Az élet nem habos torta, és ez igaz a bibliometriára is.