Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)

Hozzászólások

William A. Turner A belgiumi Diepenbeekben 1987-ben rendezték meg a bibliometriáról és az információ visszakeresés elméleti kérdéseiről szóló első nemzetközi konferenciát. Brookes Megjegyzések a bibliometria tárgyáról című tanulmánya első részében megpróbálta definiálni a témakörben használatos kifejezéseket (BROOKES 1990). A «bibliometria» kifejezést szerinte először Pritchard vetette fel 1969-ben. A kifejezés magába foglalta az „akkor használatos könyvtár- és információs szolgáltatás hatékonyabb szervezése érdekében alkalmazható mennyiségi módszert". A szerző szerint a «tudománymetria» a tudományos tevékenységek - melyekbe a folyóiratok és könyvek kiadása is beletartozik - mérhetőségét és elemzését jelenti. Futólag szól az «informetriáról» is, melyet mint kifejezést a Fédération Internationale de Documentation is elfogadott. Véleményem szerint az «informetria» magába foglalja a tudománymetriát és a bibliometriát is. Az «informetria» kifejezést különösen hasznosnak találtam, mivel mintegy új gondolati keretként használhattam a saját szakterületemen belül, mely tudományszociológiai és tudománypolitikai kutatásokra terjed ki. Számomra a «bibliometria» és a «tudománymetria» kifejezései lényegesen mást jelentenek, mint Brookes számára. A bibliometriától... Mind a szociológusok, mind pedig a tudománypolitika-kutatók fontosnak tartják a tudománynak, mint egy «inputokból» és «outputokból» álló rendszemek a vizsgálatát. A bemeneti adatok és a kijövő eredmények közötti teret meghatározott társadalmi struktúrák foglalják el. Nekem és kollégáimnak, akik kifejezetten a társadalmi szervezeteknek a tudományos teljesítményre való hatását szeretnénk vizsgálni, valójában nagyon kevés megfelelő mérőszám áll rendelkezésünkre a kijövő eredmény számszerűsítésére. Leggyakrabban a publikációkat használják fel erre a célra: a különböző cikkeket, illetve szabadalmakat kezdeti befektetések eredményeinek lehet tekinteni, ezáltal a publikációk számát viszonyítani lehet a meglévő erőforrásokhoz. (Erőforrások alatt érthetünk kutatószemélyzetet, műszereket vagy egyszerűen csak pénzt.) Amikor hasonló erőforrásokkal rendelkező tudományos kutató-