Glänzel Wolfgang, Schubert András, Vasvári Lilian (szerk.): Kis tudománymetria, nagy tudománymetria... és azon túl (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 8., 2001)
Hozzászólások
Hozzászólások 99 - A Scientometrics folyóirathoz benyújtott kéziratok száma, - a Scientometrics folyóiratban publikált cikkek száma, - «metriai» tanulmányok információtudományi folyóiratokban, mint amilyen az Information Processing and Management, a Journal of the American Society for Information Science vagy a Journal of Information Science, - «metriai» cikkek a tudománypolitikai folyóiratokban, mint amilyen a Research Policy vagy a Science and Public Policy, - «metriai» tanulmányok a Social Studies of Science-ben, - «metriai» tanulmányok a tudományos kommunikációban és a disszeminációs kutatásban (pl. Scholarly Publishing), - «metriai» publikációk könyvtártudományi folyóiratokban, mint a Journal of Documentation, Collection Building stb., - «metriai» cikkek általános és specializált tudományos folyóiratokban, amelyek tárgyukat a természettudományok (a biometria kivételével), a behaviorista és társadalomtudományok (az ökonometria és a pszichometria kivételével) területéről merítik, - «metriai» cikkek új folyóiratokban (pl. Research Evaluation), - «metriai» tanulmányok más formai és tartalmi jellegzetességekkel, - könyv vagy folyóirat különszám formájában publikált konferencia közlemények - könyvekben illetve folyóiratokban megrendelésre írt tanulmányok. Nézzük meg a Scientometrics folyóirat tanulmányainak számát a 80-as évek közepétől (lásd 1. táblázat). A természetes vagy nem megrendelésre készült cikkek száma 1987 és 1989 között csökkent 1986-hoz képest. Még fontosabb tény az ilyen «normális» cikkek számának lassú növekedése a legutolsó három évben 1986-hoz képest. Vehetjük-e ezt ténynek, vagy tovább vizsgálódjunk? a) Egzakt-e a számítás, azaz nem félreérthető-e? b) Szignifikáns-e a növekedés? c) Ez azt jelenti-e, hogy csökkent a közlésre alkalmatlan cikkek aránya a folyóiratban? d) Van-e kapcsolat a növekedés és a lényegi illetve tartalmi kérdésektől a technikaiak irányába történő eltolódás között? e) Több-e az LPE (legkisebb publikálható egység) az előző évekhez viszonyítva? f) Növekszik-e a szerzői közösség? Ha igen, ez a változás a migrációnak vagy a születési rátának köszönhető-e? Ami az Information Processing and Management, Journal of the American Society for Information Science, Journal of Documentation, Journal of Information Science, Research Policy, Social Studies of Science című folyóiratokban megjelent tanulmányok számát illeti, nem volt olyan lényeges változás a LISA és az SSCI adatbázisok szerint, amellyel ezt az állítólagos növekedést alátámaszthatnánk. Akkor a növekedést a publikált vitaanyaggal és a megrendelésre készült tudománymetriai tanulmányokkal vagy a matematikai és statisztikai módszereknek a könyvtártudományban való gyors elterjedésével hozhatjuk-e összefüggésbe?
