Braun Tibor, Schubert András (szerk.): Szakértői bírálat (peer review) a tudományos kutatásban : Válogatott tanulmányok a téma szakirodalmából (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 7., 1993)

Előszó

Előszó Láng István, akadémikus A Magyar Tudományos Akadémia vezetői a hetvenes évek második felében felismerték, hogy mielőbb szükséges megteremteni a szellemi és műszaki feltételeket ahhoz, hogy a magyar tudományos kutatás publikációs tevékenységét és annak eredményességét mennyiségi és minőségi mutatókkal lehessen jellemezni. Ennek érdekében az MTA Könyvtára, és azon belül az Informatikai Igazgatóság felépítette a Magyar Természettudományos Alapkutás Publikációs Adatbankját, továbbá megteremtette a pénzügyi lehetőségeket az Institute for Scientific Information (USA, Philadelphia) által kiadott Science Citation Index gépi szakirodalom-figyelő szolgáltatás hazai adaptációjához. Közép-Kelet-Európában Magyarországon jött létre elsőnek ez az új, számítógépes rendszer, amely a szakirodalmi információigények magas szintű ellátása mellett, nagy hatással volt a tudományos kutatók publikációs stratégiájára. A neves nemzetközi folyóiratokban való publikálás igénye minőségi változást hozott és ez a váltás nálunk előbb következett be, mint a többi közép- és keleteurópai országban. Ez jól tükröződik a Nature 1993. január 14-i számában (361. kötet, 104. old., 1993) közölt ábrán, ahol ezen országok tudományos közleményeinek átlagos idézettségét mutatják be 1981 és 1990 között. A vizsgált időszakban a magyar publikációs mutatók meghaladják a többi országét. Ez az eredmény elsősorban a kellő időben felismert új publikációs stratégia megvalósításának következménye, de természetesen a jelentős és eredeti tudományos eredmények elérése is szükséges feltétel volt. A nyolcvanas években a természettudományos kutatások értékelésénél, továbbá személyek és kutatócsoportok tevékenységének megítélésénél széles körben használták a publikációkra vonatkozó adatokat. Ez jelentősen hozzájárult az eredményesség objektív megítéléséhez. A módszer propagálói mindig hangsúlyozták, hogy a publikációs adat csupán egyike az értékelésnél használandó mutatóknak, mely számos egyéb adattal, információval kiegészítve adhat alapot a döntésekhez. Ennek ellenére túlzások, egyoldalú lekicsinylések, vagy ellenkezőleg, a publikációs adatoknak vélt kizárólagossága egyaránt előfordult. Az utóbbi években világszerte felerősödött az igény a szakértői bírálat (peer review) metodikájának, legyen az egyéni vagy csoportos jellegű, jobb megismerésére és szakavatottabb használatára az elbírálások és minősítések során. Kétségkívül