Bíróné Vasvári Lilian, Braun Tibor, Schubert András: A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai 1981-1987 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 5., 1989)
Bevezetés
7 rendben követik egymást, de mindenütt megtalálható e rövidítések feloldása is. Folyóiratonként közöljük az 1981-1985 között megjelent és ugyanezen időszak alatt idézett cikkek számát (feltéve, hogy az adatok rendelkezésre állnak) valamint az idézett cikkekre kapott idézetek átlagos számát is (a folyóiratok esetében az idézetszámok az önidézeteket is magukban foglalják). A folyóiratra vonatkozó általános adatokat az SCI Journal Citation Reports 1986. évi kötetében található impact factor érték zárja le. Ez után következnek a magyar szerzőknek az illető folyóiratban közölt cikkei a kapott idézetek csökkenő sorrendjében. Bár a kiválogatás és rendezés alapja az önidézetek nélküli idézetszám, minden cikknél szerepel az önidézetek száma is; amennyiben bárki úgy látja helyesnek, az értékelési vagy más célú elemzéseknél azokat is figyelembe veheti. A cikkek bibliográfiai adatai előtt szögletes zárójelben [ ] egy azonosítószám található, amely a szerzői és intézményi mutatókból való visszakereshetőséget segíti. A bibliográfiai azonosíthatóságot az első szerző neve, a megjelenés évszáma, valamint kötet- és oldalszám biztosítja. A folyóirat szerinti adattár önmagában is egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy áttekinthessük a magyar szerzőknek a világ természettudományi szakirodalmához való hozzájárulását. Kiemelt érdeklődésre tarthat számot pl. a magyar szerzőknek az egyes szakterületek, ill. az egész természettudomány legtekintélyesebb folyóirataiban való szereplése. így pl. láthatjuk (205. oldal), hogy a NATURE című folyóiratban 1981-1987 között 23 olyan magyar szerzős cikk jelent meg, amelyet ebben az időszakban idéztek is. E cikkek átlagos idézettsége (az önidézeteket is beleszámítva) 18.87 . Ez némiképpen elmarad a NATURE összes 1981-1985 között megjelent és idézett cikkére számított átlagtól, ami 21,65 idézet/idézett cikk. A magyar cikkek relatív idézettsége ebben a folyóiratban 18.87/21.65 = 0.87 , vagyis a NATURE-ben megjelent magyar cikkek átlagosan az ott várható idézettség 87 %-át gyűjtötték össze. Az eredményen az sem változtat lényegesen, ha csak az 1981-1985 között megjelent magyar cikkeket vizsgáljuk. A cikkek száma 12, átlagos idézettségük 20.83 , a relatív idézettség 0.96 lesz. (Ne felejtsük el, hogy ez valamelyest felülbecsült érték, hiszen az idézési időtartam 3-7 év, azaz nagyobb, mint az összehasonh'tó cikkmintáé.) Ha a vizsgált időtartam utolsó két évét (1986-1987) tekintjük, 11 cikk átlagos idézettsége 16.36 idézet/idézett cikk lesz. Ez az érték a NATURE 1986. évi impact factorának (15.25) az 1.07-szerese. Összegezve tehát a NATURE-ben megjelent magyar cikkek átlagos idézettsége a nemzetközi átlag közelében van; az átlagtól való eltérések (a vizsgált hétéves időtartam elején lefelé, a végén felfelé) statisztikailag aligha tekinthetők szignifikánsnak. A 205. oldalon található adatokból azt is láthatjuk, hogy melyek azok a NATURE-ben megjelent magyar cikkek, amelyek az átlagot lényegesen felülmúlva 30 vagy annál több idézetet kaptak. Külön figyelemre méltó, hogy az öt kiemelkedően idézett cikk közül kettő 1986-ban jelent meg, azaz alig több mint egy év alatt értek el jelentős idézettségi hatást.
