Bíróné Vasvári Lilian, Braun Tibor, Schubert András: A magyar természettudományi alapkutatás publikációs és idézettségi adatai 1981-1987 (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 5., 1989)
Bevezetés
5 Az összehasonlító cikkmintától azt kívánjuk, hogy a rá való hivatkozás esélye hozzávetőleg megegyezzék a vizsgált cikkek idézésének esélyével, így az idézettségben mutatkozó különbségek valóban a "hatásban" vagy "hasznosságban" rejlő különbségeket tükrözzék. Ehhez mindenekelőtt a szakterület vagy tématerület és a vizsgált időtartam hasonlósága szükséges. A szakirodalomban található, valamint a saját korábbi vizsgálatainkban használt lehetőségek közül a jelen kötetben a vizsgált cikket (vagy cikkeket) közlő folyóiratban megjelent többi cikk átlagos idézettségét ajánljuk összehasonlítási alapként. Pontosabban: minden olyan folyóirathoz, amelyben az 1981-1987 időszakban magyar cikk jelent meg és azt ugyanebben az időszakban idézték is, egy hosszabb és egy rövidebb időtartamra vonatkozó átlagos idézettségi értéket adunk meg. Nevezetesen: egyrészt megadjuk a folyóiratban az 1981-1985 időszakban közölt és idézett cikkek számát (n), valamint ezeknek ugyanebben a periódusban számított átlagos idézettségét (xV másrészt ugyanezen folyóiratoknak az SCI 1986. évi Journal Citation Reports kötetében található "impact factor" értékét (y). (Az 1986. évi impact factor a folyóirat 1984-85-ben közölt cikkeire 1986-ban kapott idézetek száma osztva az 1984-85-ben közölt cikkek számával.) Értelemszerűen az 1981-1987 időszak első felében megjelent cikkek idézettségéhez x, míg az utolsó egy-két évben megjelent cikkekéhez y értékét tekinthetjük viszonyítási alapnak. Ne felejtsük azonban el, hogy a jelen kötetben csak az idézett cikkek adatai szerepelnek, ezért a kötetben található adatokból számított bármiféle átlag csak az idézett cikkek átlagos idézettségével (vagyis az x értékkel) vethető jogosan össze. Ilyen értelemben az impact factor túlságosan alacsony mérce. Megjegyezzük, hogy egy-két éves cikkek idézettségéből amúgy is csak igen nagy cikkminta (egy teljes folyóirat vagy egy nagyobb intézet) esetében lehet statisztikailag megbízható következtetéseket levonni. Hangsúlyozzuk továbbá, hogy a folyóiratokra vonatkozó idézettségi adatpk az önidézeteket is magukban foglalják. Nincsen rá szigorú szabály, de a folyóirat átlagánál kevesebb idézetet kapott cikkeket "gyengén idézettnek" tekinthetjük (mivel az idézettség eloszlása mindig igen ferde, a cikkek többsége ebbe a kategóriába tartozik), míg az átlagos idézettség 2-3-szorosánál több idézetet kapott cikkek "kiemelkedő idézettségűnek" minősíthetők. Példaként tekintsük az GEOPHYSICS című folyóiratot (lásd a 116. oldalt). A folyóirat öt év alatt közölt cikkei közül 452 cikket idéztek, ezek átlagos idézettsége 3.934 volt. Ebben a folyóiratban tehát a 3 vagy annál kevesebb idézetet kapott cikkek gyengén idézettnek számítanak, míg kb. 10 idézet szükséges a kiemelkedő minősítéshez. A folyóirat 1986. évi impact factora 0.968, vagyis az egy-két év alatt összegyűjtött 2-3 idézet már kiemelkedőnek számít. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetben az elemzést végző szakember döntheti csak el, hogy "meghitelezi-e" a szóbanforgó cikk(ek)nek a következő évekre is a hasonló mértékű idézettséget. A közlő folyóiratok adataival való összehasonlítás ellen leggyakrabban azt az ellenvetést lehet hallani, hogy így "kifizetődőbb" egy szinte láthatatlan, kis idézettségű folyóiratban publikálni, hiszen itt egy-két idézettel már "kiemelkedő"
