Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
II. KÜLFÖLD - 1. Mérhető-e a tudományos kutatás minősége? J. R. Cole és S. Cole
84 MÉ RHETÖ-E A TUDOMÁNYOS KUTATÁS MINŐSÉGE? átlagos idézettsége az 196l-es 5C/-ben 42, míg az 1961 utániaké 62. Mivel tehát a leendő Nobel-díjasokat gyakrabban idézték, mint a tényleges Nobel-díjasokat, levonható az a következtetés, hogy a nagyszámú idézet elsősorban a munkák magas színvonalát tükrözi, mintsem a díj elnyerésével járó széleskörű ismertséget. 5 Az imént a Nobel-díj elnyerését, mint a tudós munkája minőségének egy független indikátorát használtuk. Erős a korreláció az egyéb kiválósági mutatószámokkal is. Így pl. 120 egyetemi fizikus munkájának (idézettséggel mért) minősége korrelál a részükre juttatott kitüntetések és díjak számával (r = 0,57). Ezek az adatok további alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy a publikált munkák tudományos jelentőségének mutatószámaként az idézettséget használjuk. Az idézettség számlálás lehetővé teszi, hogy különböző típusú fizikusok hozzájárulásának mértékeit összevessük. Vegyük például az egyetemi fizika tanszékek tagjait, egy viszonylag produktív és kiemelkedő kutatócsoportot. Az 1308 tagú reprezentatív fizikusmintában mindössze 2% kapott (azl961-es SCI kiadásban) 60 vagy ennél több idézetet. Így tehát az egyetemi fizikusoknak csupán kis hányada kapott annyi idézetet, mint amennyit egy átlagos fizikai Nobel-díjas. Az 1308 fizikus egy további 12%-a rendelkezett 15 és 59 közötti idézettséggel, és a fennmaradó 86% életművére kevesebb, mint 15 idézet utalt. Röviden: nagyon kevés fizikust idéznek igen gyakran, és határozottan kiemelkedő azoknak a fizikusoknak az idézettsége, akiknek kutatási tevékenységét egyéb kiválósági mutatók fémjelzik. A minőség fogalma Az, hogy vajon az idézettség hasznos jellemzője-e a tudományos kutatás minőségének, természetesen attól függ, hogyan definiáljuk a minőséget. A minőség két különböző módon is definiálható. A hagyományos tudománytörténész hajlamos a tudományos munka minőségének megítélésében abszolút kritériumokat használni. Azok a munkák, amelyek tudományos igazságokat, törvényeket tartalmaznak és képessé tesznek bennünket arra, hogy a természeti jelenségeket jobban megértsük, magas színvonalú munkák. Az, hogy bizonyos munkák pillanatnyilag divatosak, vagy épp átmenetileg elfeledkeztek róluk, semmit sem mond e munkák minőségéről — ha a minőség abszolút definícióját használjuk. Ha ezt a definíciót alkalmazzuk, akkor a tudományos termékek minőségét csupán történelmi távlatban lehet megítélni. Az abszolút definícióval szemben, a minőségfogalomnak egy másik szociológiai megközelítése is lehetséges. A szociológiai definíció alapja az a filozófiai felfogás, miszerint nincs abszolút igazság és hogy az igazság társadalmilag meghatározott. 6 Tekintve, hogy amit ma igaznak vallunk, holnap esetleg már nem lesz az, kétséges, hogy van-e olyan tudományos felfedezés, amely az abszolút kritériumokat kielégíti. Hosszabb távon minden felfedezésről kiderül, hogy valamilyen alapvető szempontból helytelen. Éppen ezért úgy definiáljuk a magas színvonalú munkát, mint amit az adott időszakban a hasonló kérdésekkel foglalkozó kutatók hasznosnak tartanak. Ha a kutatók egy bizonyos ötletet, gondolatot mindennapi magatartásuk szerint munkájukban hasznosnak találnak, akkor ez az ötlet, gondolat hasznos és a következőkben magas színvonalúnak fogjuk tartani. A „minőség" fogalmát ebben a munkában mindenütt szigorúan ebben a szociológiai értelemben használjuk. Azt azonban nem jelentjük ki, hogy az a munka, amelyre többen hivatkoznak, mint egy másikra, az abszolút kritérium szerint az utóbbinál magasabb rendű, jobb minőségű. A tudományos münka végső értékelését a jövő történészeire hagyjuk. Egy munkára adott időszakban való idézetek nem nyújtják annak abszolút minősítését, azonban megfelelően mérik a munka szociológiaüag definiált minőségét.
