Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)
I. MAGYARORSZÁG - 3. A kutatómunka eredményeinek értékelése az MTA Központi Kémiai Kutatóintézetében Vinkler Péter
48 KUTATÓMUNKA ÉRTÉKELÉSE AZ MATA KKKI-BAN Az idézetek vizsgálata Egy tudományos publikáció értékére elsősorban nem az illető dolgozat megjelenési helye, hanem az illető dolgozatban közölt eredmények nemzetközi visszhangja a jellemző. 6 Az érték itt nem tudományos érdemet, színvonalat jelöl, hanem főként „használhatóságot", a tudományos közvélemény több tényező által befolyásolt kollektív ítéletét. Számos ellenvetés, sőt szenvedélyes kirohanás hangzott már el az idézeteknek értékmérőként történő figyelembevétele ellen. Sok kifogás bizonyos körben, bizonyos fokig jogos (általában csak az idézetek számát, nem azok milyenségét tartják számon, eltérőek az idézési szokások tudományterületenként, nem pontosak az idézési adatok stb.). Ennek ellenére Cole és Cole 9 nyomán állíthatjuk, hogy jelenleg nincs egyetlen jobb módszer sem a nem közvetlenül az illető szakterületen dolgozók számára a tudományos kutatás (témák, intézetek, országok, egyének, csoportok) eredményeinek értékeléséhez. Természetes, hogy e megítéléshez az idézetelemzés csak egy tényező a többi lehetséges és szükséges módszer között, de igen fontos tényező. 1 0 Kétségtelen, hogy az a kutató (csoport), aki nem közli tudományos folyóiratokban munkája eredményeit, hanem csak magának (csoportjának) tartja meg — nem nevezhető kutatónak, a publikálás a kutatás nélkülözhetetlen eleme. 1 2 Ha a publikált eredményeket hosszabb idő elteltével sem idézi senki (nem használják fel, nem alkalmazzák), akkor az elvégzett munka csak annak (vagy közvetlen környezetének) lehet hasznos, aki azt végezte. Sem az ország, sem a nemzetközi tudomány nem gyarapodott az elvégzett munka révén. Kevésbé egyértelmű, hogy milyen értékviszonyokat tükröz az idézetek (közleményenkénti, kutatónkénti) száma. Azaz pl. egy adott évben egy kutató a korábbi években publikált 10—15 dolgozatára összesen 5 idézetet kap, egy másik pedig 15-öt, vajon mit fejez ki, vagy kifejez-e valamit egyáltalán a 15/5 arány? összehasonlító vizsgálatok lehetővé teszik, hogy egyéneket, csoportokat, kutatóhelyeket vagy akár országokat is nemzetközi mércével értékelhessünk. Tudományterületek, országok kutatási eredményességének összehasonlítása rendkívül fontos a tudománypolitikaié a közvetlen kutatásirányítás szempontjából is. Schubert, Glänzel és Braun munkája 1 1 igen értékes és tanulságos összehasonlítását adja 32 ország természettudományos alapkutatásainak és számos hasznos módszertani útmutatással is szolgál. Intézetek, csoportok, témák vagy egyének tudományos kutatási eredményei lemérésének területén is vannak hazai előzmények. Ezek közül kiemelendő az MTA Könyvtárának Informatikai és Tudományelemzési Főosztálya 1 2 által készített „A tudományos publikációs tevékenység mutatószámai az MTA természettudományi, műszaki, orvostudományi és agrártudományi kutatóhelyein 1976—1980" című munka. E tanulmányban a sok kitűnő adat mellett (pl.: az egy cikkre eső átlagos impact) sajnálatos módon nem szerepelnek az intézetek közvetlen összehasonlítására módot nyújtó „összes folyóirat impact/kutató" fajlagos adatok, s az egyedi cikkek idézettségét is csak néhány (a publikálásra leggyakrabban használt folyóiratok megkülönböztetése révén) — többnyire nem az intézet egészére jellemző - esetben kísérik nyomon. Fontos módszert és elemzést közöl Marton 13,1 4 is, aki a Szegedi Biológiai Központ publikációs eredményességét vizsgálta. Nem tartjuk szerencsésnek azonban a publikációk értékelésénél a folyóirat IF adatok közvetlen használatát, sem az ún. „összes várható hivatkozat-számot", amely indokolatlanul véli azonosnak minden cikk idézet-élettartam lefutását. Az újabb külföldi irodalomból feltétlen említést érdemel Irvine és Martin 15 munkája, amely több kutatóhely alapkutatási teljesítményét hasonlítja össze.
