Braun Tibor, Bujdosó Ernő (szerk.): A tudományos kutatás minősége (A MTAK Informatikai És Tudományelemzési Sorozata 4., 1984)

I. MAGYARORSZÁG - 2. A kutatási teljesítmény tudománymetriai értékelése az MTA Szegedi Biológiai Központban Marton János

26 KUTATÁSI TELJESÍTMÉNY ÉRTÉKELÉSE AZ MTA SZBK-BAN A folyóiratok IF-ait évről évre közreadják a Science Citation Index Journal Citation Reports (SCI JCR) kötetében. A nagyobb, megállapodott folyóiratoknál az IF évi ingadozása kicsi, mintegy 10% körül van. Az egyes szakterületek folyóiratainak IF szerinti sorrendje jól megfelel a tudományos jelentőség szerinti rangsornak. Azt is kimutatták, hogy az IF és a folyóirat szerkesztőségi tagjainak egyéni idézettsége közt erős pozitív korreláció van, ami az idézettség és a tudományos jelentőség közötti kapcsolat újabb megerősítése.

1

2 Az idézési potenciál szakterületi különbségei A fontos cikkek idézettsége általában magas. Az elérhető magasság azonban diszciplináról diszciplínára változik, sőt a diszciplínákon belül, a szűkebb szakterületek közt is jelentős különbségeket találhatunk. Az ún. együttidézési klaszter analízis segítségével lehetővé vált a tudománytérképezés, az egyes témák legidézettebb cikkeinek azonosítása, kapcsolataik felderítése. E cikkek száma és az általuk évenként elért idézetszámok nagyon jól jellemzik az illető szakterület idézési potenciálját.

4,13,1

4 Az idézési potenciál elsősorban a jelentős, erősen idézett cikkeket érinti, s egyáltalán nincs szó arról, hogy valamely nagyobb idézési potenciálú szakterületen a gyenge cikkek is nagy idézettségben részesülnek, különösen hosszabb távon nem. Az idézési potenciál megnyilvánulását a folyóiratok IF értékeiben is nyomon követhetjük. Az egyes szakterületek bázis folyóiratait összegyűjtve úgy a maximális IF értékekben, mint a szakterületi IF átlagokban jelentős különbségeket találhatunk. Az idézési potenciált figyelembe vették az MTA kutatóhelyei 1976—80-as publikációs tevékenységét értékelő vizsgálatnál, ahol az ún. relatív impact mutatószámában a kutatóhelyek munkáit elsősorban közlő folyóiratokban megjelent közleményeknek az IF alapján várt és a valóságban kapott idézeteit vetették össze.

1

5 Az idézési potenciálok eltéréseinek pontos magyarázata még várat magára. Az okok összetettnek látszanak.

1

6 Az MTA Szegedi Biológiai Központ tevékenysége Az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) 1971-ben kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a molekuláris és sejtbiológia területén alapkutatásokat végezzen. Ugyanekkor kapcsolták hozzá az 1951 óta működő MTA Biokémiai Intézetet, amely továbbra is Budapesten működve az SZBK Enzimológiai Intézetévé vált. Szegeden négy intézet kezdte meg működését: a Biofizikai, a Biokémiai, a Genetikai és a Növényélettani Intézet. Mivel a kísérletes biológia e területein a legmesszebbmenőkig nemzetközi jellegű kutatás folyik, az SZBK kutatói elé a világ alapkutatási élmezőnyéhez való felzárkózást tűzték ki célul. Ennek megfelelően a publikációs stratégia is a vezető folyóiratokban való közlést állította feladatul, mivel a vezető folyóiratok lektorálási tevékenysége mind szakszerűség, mind igényesség terén kiemelkedő. Az SZBK kutatóit tematikai megkötések alig korlátozták kezdetben, s az első években az UNESCO támogatása megfelelő műszerbeszerzési és utazási lehetőségeket is biztosított. Az SZBK mintegy 120—140 kutatója mellett évről évre cserélődve kb. 30, főleg külföldi fiatal kutató is dolgozik az UNESCO által fenntartott Nemzetközi Továbbképző Tanfolyam keretében.